ágostai evangelikus lelkész, született 1762. június 28-án Tápió-Bicskén (Pestmegyében); tanult helyben két, Bényén és Albertin három, Sopronban tiz, Jenában (1786-tól) három évig. Visszatérve Győrött szolgált a beteges lelkész mellett. 1791. márcz. 9. ugyanott rector lett. 1793. decz. 6. Rév-Komáromban szenteltetett fel és ott lelkészkedett 1845. aug. 11. bekövetkezett haláláig. Az elnyomatásból éledő gyülekezetet új életre hozta; a deszkahajlék helyett, hol addig hívei az isteni tiszteletet tartották, tisztességes templomot és iskolát építtetett, melyet 1798. jan. 14. szenteltek fel. Öcscsét Nagy Andrást szülőföldéről magával hozta Komáromba s neveltette, ki később tekintélyes kereskedő lett és megalapítója az ottani alsó-szopori Nagy családnak. 1794-ben az ág. ev. iskolai tanításra nézve rendszabályokat dolgozott ki, melyeket a convent megerősített; az 1822. földindulások által megrongált épületeket (templomot, paplakot és iskolát) helyreállíttatta; Döbrentey Gáborral levelezett.
Czikke a Tud. Gyűjteményben (1823. XII. Érdeklet a nemzeti csinosodásról.) Egyházi beszédei kéziratban maradtak; naplójegyzeteket is hagyott hátra.
Hrabovszky György, A dunántuli evang. aug. conf. superintendentia prédikátorai. Veszprém, 1803. 67. l.
Holéczy Mihály, A rév-komáromi aug. vall. tartó evangyelika oskolának emlékezete. Komárom, 1823. 10. és köv. l.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1845. 85. sz.
Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 76. l.
Kis János, Emlékezései 93., 156., 585., 617. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése VII. 157., 166. l.
Komáromi Lapok 1893. 49. sz.