jogi doktor, ügyvéd, Nagy Endre városi törvényszéki biró, szerkesztő s ügyvéd fia, szül. 1871. márcz. 20. Győrött; középiskoláit a benczések győri főgymnasiumában és a pozsonyi ág. ev. lyceumban, jogi tanulmányait pedig az ottani jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte, hol 1895-ben jogi doktoratust nyert. Pozsonyban volt ügyvédi gyakorlaton, miközben Pozsonymegye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. Az ügyvédi vizsgálatot 1897 tavaszán letette s Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott.
Czikkei a Jogban (1897. Magyarország és Fiume közjogi viszonya); a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1898. helyettes szerkesztő, 210. sz. Két eddig nem közölt epizod Erzsébet királyné életéből, 1898. Magyarosodik a városháza, Nemzeti emlék, Egyetemet Pozsonynak, A városi választások, Nemzeti eszme sat., 1899. Az esküdt biróságok, Kulturális decentralisatio, Gróf Zichy Jenő ázsiai expeditiója, A jogi doktorátus eltörlése, Nehány szó erdélyi szász testvéreinkről, Pozsony-Budapest, A magyaros nevelésről, A büntető igazságszolgáltatás uj korszaka, sat., 1900. Közoktatásügyi budget, Petőfi emléktábla Pozsonyban, Gróf Lónyay Elemérné. Az ügyvédség helyzete, Városunk kongressusa Győrött, A pozsonyi kétnyelvű szinház, A király Berlinben, Felekezeti harcz, Magyarország és a párisi kiállítás, Munkácsy Mihály, A hármas szövetség megerősítése, A városok kongressusa, Ügyvédek kongressusa, A trónörökös házassága közjogi szempontból, Dr. Nagy Ferencz, Az egyetemi kérdés tengeri kígyója, Ligetfalu egyesítése Pozsonynyal, Az ügyvédek nyugdíjintézete, Orvosok és ügyvédek bajai, A gyümölcskiállítás, Pozsonyváros financziái, A városi közgyűlés tárgyalási nyelve, Mezőgazdasági kiállítás Pozsonyban, Az új vázosháza, A választások, Közhivatalnok-e a tanító? A magyar nyelv joga sat., 1901. Az új egyetemi törvényjavaslat, Biráink anyagi helyzete, A szinházkérdésről, A perrendtartási javaslat és az ügyvédek, Pozsony mint nyaralóhely, Trónbeszéd és az igazságügyi kérdések, Az országos ügyvédgyűlés, sat., 1902. A jogi oktatás reformjáról, A hatalmas német politika, Az igazságügyi budget és az ügyvédkérdés, Pozsony szab. kir. város és a magyar ipar, Mit kiván lapunk az új magyar szinészettől sat.); a Sopronban (1899. A jogi doktoratus eltörlése, A büntető igazságszolgáltatás új korszaka sat.); az Ügyvédek Lapjában (1901. A róm. kath. alsó papság utáni örökösödés, A gyámsági törvény hibái, 1902. Törvénytervezet az egységes elméleti államvizsgálatról, Több helyről élvezett fizetés lefoglalása, Baross János agráröröklési jogának birálata); a Büntető Jog Tárában (1901. Adalék a súlyos testi sértés judikaturájához, 1902. Adalék a megtámadási jog judikaturájához, A közadós rokonai által a csődtömeg ellen érvényesített váltókövetelések); a Törvényszéki és Rendőri Ujságban (1901. Van-e a canonica visitatio megállapításainak törvényes ereje, Az országos ügyvédgyűlés, A jogi oktatás reformjáról, A trónbeszéd és az igazságügyi reformok, 1902. Igazságügyi budget és ügyvédkérdés); a M. Kodifikácziónkban (1902.); a M. Szóba is írt.
Munkái:
1. Az ügyvédek nyugdíjintézete. Pozsony, 1900. (Különnyomat a Nyugatmagyarországi Hiradóból).
2. Az örökbefogadás. Tanulmány a jelentősebb külföldi törvénykönyvek és a hazai jogforrások felfogásáról. Kapcsolatban a magyar polgári törvénykönyv tervezetének birálatával. Bpest, 1902.
3. Kulturegyesületeink és a nemzeti kérdés. (Néhány eszme a közművelődési egyesületek nemzetiségi politikájáról). Bpest, 1903. (Ismerteti Budapesti Hirlap 14-ik szám).
Kéziratban: Horvát-Szlavon-Dalmátországok autonom alkotmányáról (doktori értekezés).
Corvina 1902. 19. sz. és önéletrajzi adatok.