a Vasárnapi Ujság szerkesztője, Nagy Ferencz kolozsvári főiskolai tanárnak és Simon Juliannának (Simon András tordamegyei alispán leányának) fia, szül. 1840. máj. 30. Tordán; középiskoláit Kolozsvárt végezte, a jogi tanfolyamot a pesti egyetemen 1864-ben. Már tanulóéveiben sokat dolgozott napi- és hetilapokba, különösen a Vasárnapi Ujságba, melynek már 1863-ban belső munkatársa lett (leginkább irodalmi és politikai szereplők életrajzait és honismertető czikkeket írt e lapba és szerkesztette a «Magyarország képekben» cz. honismertető vállalatot 1867-68. két vaskos kötetben.). Pákh Albert halála (1867. febr. 10.) után átvette a Vasárnapi Ujság és Politikai Ujdonságok szerkesztését és azt 36 év óta maig folytatja; a két lap terjedelme azóta megkétszereződött, s mind beltartalom, mind külső kiállítás tekintetében is fokról-fokra emelkedett. A fősúlyt a közlemények eredeti voltára és a magyar tárgyú illusztrácziókra, a hang és szellem szolidságára, valamint az irodalmi forma magyaros művészetére fekteti. A Vasárnapi Ujság kiválóan családi jellegű és magyar tárgyak tekintetében forrásul szolgál. 1887 óta félhavi füzetekben is megjelenik Képes Folyóirat czímmel, 1895 óta pedig Regénytár heti melléklettel bővült. Mivel a Vasárnapi Ujság, mely eredetileg mint néplap indult meg, a felsőbb osztályok lapjává emelkedett, a nép számára N. új lapokat alapított, a Képes Néplapot (1873) és társlapját, a Világ-Krónikát (1877-78-ban Háború-Krónika czím alatt jelent meg), melyek a nép között a legelterjedtebb lapok közé tartoznak. A Rudolf trónörökös által 1885-ben megindított Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalat magyar kiadásának Jókai mellett N. volt a szerkesztője, s e nagy vállalatnál, mely 17 év alatt 396 füzetben jelent meg, különösen a Magyarországot tárgyaló résznek szerkesztésével foglalkozott, a mely rész hazánkat hét vaskos kötetben és másfélezer eredeti rajzzal illusztrálva ismerteti. A tűzkárosult Eperjes, Nagy-Károly és Toroczkó javára kiadott Segítség albumot szintén Jókaival együtt szerkesztette, a mely vállalat a magyar irodalomban szinte példátlan anyagi sikerrel járt, mert 50, 000 forinton felül jövedelmezett a leégett városok számára. Eddig N. összesen 153 évfolyamra terjedő hirlapot és folyóiratot szerkesztett. Sokoldalú működése révén a fővárosi irodalmi és művészeti közéletben előkelő szerepet játszik.
Nagy lván, Magyarország Családai VIII. 83. l.
Losonczi Hirlap 1896. 8., 9. sz.
Kolozsvár 1896. 150. sz.
Pallas Nagy Lexikona XII. 919. l. (Négyesy László).
Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben. Bpest, 1901. (Utószó).
A Hét 1902. 50. sz. arczk.