ág. ev. lelkész, Nagy János és Juhász Mária szegény nemes szülők fia, szül. 1795. júl. 17. Nyiregyházán; tanulását szülővárosában kezdte, Eperjesen folytatta és befejezte; egyik tanárát (Karlovszkyt) helyettesítette is. Ezek után Miskolczon, majd Aradmegyében nevelősködött; 1820-ban szülővárosába ment segédlelkésznek, 1821. nov. pedig Miskolczra másodlelkésznek és algymnasiumi igazgató-tanárnak hivatott meg, hol 1834-ig működött. Ekkor ipja radnóti Mayer Mátyás lelkész halála után, a tállyaiak őt választották meg papjuknak. Fő törekvése volt egyházának gyarapítása, orgonát, harangokat szerzett és 4000 forintnyi tőkét hagyott maga után. 1877. szept. 14. elgyengülvén, leköszönt hivataláról, nyugalomba vonult és a telet rendesen fiánál N. László kir. törvényszéki birónál töltötte Kassán. Meghalt 1877. szept. 8. Tállyán (Zemplénm.).
Czikke a Vasárnapi Ujságban (1867. Kossuth születése helyéről).
Munkája: Keresztyén vallástan értelmes mondatok és bibliai szólásokban s énekversekben … Előadva Simon Keresztély Fridrik által, 4. kiadás után ford. I. folyamat. Pozsony, 1843. (Simkó Vilmos előszavával. II. folyamat… Luther kis katekismusával. Pozsony, 1847.).
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1877. 40. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.