bölcseleti doktor, nyug. kegyestanítórendi áldozópap és tanár, a. m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1804. okt. 5. Muzslán (Komáromm.); a gymnasiumot Esztergomban, a bölcseletet Győrben és Egerben végezte; 1824-ben a kegyes rendbe vétetett föl és két évi előkészület után 1827-ben Kalocsán tanított. 1828-1829. Nyitrán és Szent Györgyön a theologiát hallgatta s azon év szept. 21. pappá szentelték; és 1830-1831. ismét Kalocsán, 1832-34. Szegeden és 1835-36. Pesten volt tanár. Innét 1836-ban Bécsbe rendeltetett, a cs. kir. Therezianumba magyar nevelőnek, hol négy évet töltött; ezután Pesten volt tanár 1845-47-ig, majd Tatán lett házifőnök és gymnasiumi igazgató. 1844. decz. 24. a m. tud. akadémia levelező tagjának választotta. 1848-49-ig Szegedre került mint hitszónok, a vallás és magyar irodalom tanára. 1850-58. ugyanott a lyceum és gymnasium igazgatója lett; 1858-ban a bécsi cs. királyi földtani társulat rendes tagjává választotta. 1859-ben a pesti piaristaház főnöke volt, midőn a pesti V. ker. állami gymnasium igazgatójává nevezték ki. Mivel azonban az új tanügyi szabályzat értelmében az igazgatói teendők végzése mellett még tanítania is kellett, rövid idő alatt lemondott. Mint házfőnök nem nagy hasznára volt a pesti háznak. Azokat a telkeket, melyeket a kollegium egy századon át meg tudott őrizni, majd mind elkótyavetyélte, s így igen jelentékeny kárt okozott a háznak. Házfőnöksége alatt, melyet 1870-ig viselt, a gyár-utczai telket potom áron (négyszögölét tíz forintjával), 1869-ben a kőbányai ó-hegyi szőlőt, présházat, pinczéket 16, 000 frtért eladta a Dréher-féle sörháznak. 1870-73-ig Szent-Györgyön és Korponán nyugalomban élt. Meghalt 1873. ápr. 5. Szent-Györgyön (Pozsonym.).
Czikkei az Athenaeumban (1841. Könyvism.); a Religio és Nevelésben (1846. Az őszinteség); a szegedi nagygymnasium Évkönyveiben (1850-1851. Szózat a szegedi tanuló ifjusághoz, 1852. A szegedi nagygymnasium történeti vázlata, 1853-58. Paedagogiai jegyzetek); a Religióban (1854. Szeged alsó-városi templom és zárda történeti vázlata); a Családi Olvasmányokban (1859. Az erény jutalma); az Egyetemes M. Encyclopaediában (I. 1859. Ájtatos iskolák, Bölcsészettan története, Bölcsészeti neveléstan, Bölcsészeti neveléstan czélja, Bölcsészeti neveléstan módszertana sat.); a Tanodai Lapokban (Gymnasiumaink multja, jelene és jövője); a Statistikai Közleményekben (III. 1862. A kegyes tanítórend statistikája); a Jogtudományi Közlönyben (Személy- és vagyonbiztonság); az Akadémiai Értesítőben (Uj folyam B. IV. 1865. A keleti nevelészet, A chinaiak nevelészete, 1867-1868. A gymnasiumok és lyceumok szervezése, kivonat, 1868. Gyakorlati neveléstan története, kivonat, Plato mint bölcsész és nevelő, felolvastatott 1869. június 21-én).
Munkái:
1. Ft. Grosser H. János urnak, a kegyes szerzet magyar- és erdély országi fő-igazgatójának törvényes vizsgálat alkalmával hódol a szegedi ház 1834. Szeged. (Költemény).
2. Mélt. és főtiszt. Sztankovics János urnak győri püspöki székébe iktatásakor hódol a kegyes szerzet magyar-óvári háza 1838. Magyar-Óvár.
3. Az erény ösvénye, 3 elbeszélés levelekben gyermekek és gyermekbarátok számára. Németből. Pest, 1840.
4. Ifjuságot képző ismeretek tára. Bécs, 1840-42. Négy kötet. (Zimmermann Jakabbal együtt).
5. Szavaló, tanítók és tanulók használatára. Pest, 1843-45. Két kötet.
6. Szent mise áldozati énekek a tatai gymnasiumi ifjuság használatára. Komárom, 1845.
7. Szózat a szegedi nagygymnasiumban az 1850-51. tanév végén. Szeged, 1851.
8. Mélt. és főt. Csajághi Sándor urnak, Csanádi megyés püspöknek beiktatási ünnepére hódoló tisztelet jeléül 1852. ápr. 19. a szegedi kegyes rendiek. Szeged. (Költ.).
9. Második nyelvgyakorló és olvasókönyv. Az ausztriai birodalombeli kath. elemi iskolák számára. Bécs, 1857.
10. Halotti bucsuzó versek, melyek a 26 éveket élt ifju Szakáts István felett elmondattak. M.-Gyán szept. 19. 1859. Pest, 1860.
11. A gyermek fokozatos fejlődése. Pest, 1868. (Értekezések a bölcs. tud. kör. I. 6.).
Kéziratban: Keresztény erkölcstan (a Szent István-társulat által megbirálva s elfogadva). A nevelészet története, Hivataloskodás a tanári pályán, Iskolai fegyelem, Életvezér.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 337. lap.
Váry Gellért, Huszonöt év a kegyesrend irodalmi életéből. Vácz. 1877. 23-54. lap.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 143. l.
Takáts Sándor, A budapesti piarista kollegium története. Bpest. 1895. 385., 387., 389. és 396. l. és a budapesti rendház jegyzőkönyvéből. (Rulla).