polgári és felső kereskedelmi iskolai tanár. szül. 1867. febr. 5. Nagy-Mihályban (Zemplénm.); iskoláit Sárospatakon és Budapesten végezte; az utóbbi helyen 1891-ben polgáriskolai tanári oklevelet nyert. 1891-1894-ig a homonnai polgári és középkereskedelmi iskolánál működött; 1894 óta pedig a szegedi első polgári és felső kereskedelmi iskola tanára.
Paedagogiai, nyelvészeti, szépirodalmi czikkeket és költeményeket írt a következő lapokba és folyóiratokba: Nemzeti Iskola, Magyar Nyelvőr, Zemplén, Sátoralja, Szatmár, Nagy-Károly és Vidéke, Lapok, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hirlap sat. Czikkei a Fővárosi Lapokban (1894. 136. sz. A magyar ujságok stilusa, 1897. 37. sz. A 25 éves Magyar Nyelvőr); a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönyben (1896. A «Jelenkor» három szó pályázatáról, 1898. Szózat az iskolák helyes magyarsága érdekében); a Nyelvőrben (1896. Át van fejezve); a Néptanitók Lapjában (1897. Brassai Sámuel, Vajda János, A magyar nyelv válsága, 1898. Szózat az iskolák helyes magyarsága ügyében); a Kereskedelmi Szakoktatásban (1899. Szózat iskoláink helyes magyarsága ügyében, 1900. Tóth Béla és a magyar kereskedelmi nyelv, kereskedelmi helyes magyarság).
Munkái:
1. Mi módon lehetne az iskolai nyelvromláson segíteni s a helyes magyarságot megvalósítani. Szeged, 1899. (Ism. M. Hirlap 64. sz., Polgáriskolai Közlöny 179. I.).
2. A XX. század ipari népnevelői. Szeged, 1902. (Ism. Vasárnapi Ujság 25. sz.).
Corvina 1902. 30. sz. és önéletrajzi adatok.