ev. ref. tanító, szül. 1867. jan. 20. Perbetén (Komáromm.); tanult Pozsonyban, majd a pápai ev. ref. kollegiumban, hol az algymnasium végeztével a tanítóképző intézetbe iratkozott be. Azonban szüleinek időközben történt elszegényedése miatt a képzőt el kellett hagynia s több évig segédtanítóskodott a komáromi ref. egyház területén: Csúzon, Deákiban, Madaron és Zsigárdon. 1890-ben tanítói oklevelét megszerezte, azután Csehibe (Komáromm.) a ref. iskolához választották meg rendes tanítónak, honnét a közoktatási miniszterium az 1896-ban Magyar-Régen (Maros-Tordamegye) községben szervezett iskolához kinevezte, hol jelenleg is működik.
Tárczaczikkeket, társadalmi, tanügyi, humorisztikus czikkeket és költeményeket írt a Komárommegyei Közlönybe, majd az Érsekujvár és a Budapest hozott tőle gyakran dolgozatokat; 1897 óta a marosvásárhelyi Székely Lapokba ír, melynek huzamos ideig belmunkatársa is volt; állandó munkatársa a Székely Tanügynek és Ref. Tanítók Lapjának; írt még a következő lapokba: Komáromi Lapok, Barsi Ellenőr, Székesfehérvár és Vidéke, Székelység, Néptanítók Lapja, Tanügy, Magyar Szó, Székely-Udvarhely, Csiki Lapok és Képes Családi Lapok, mely czikkek összegyűjtve 7-8 kötetet tennének ki.
Munkái:
1. Mult idők. Marosvásárhely, 1894.
2. Versek. Marosvásárhely, 1900.
3. Ujabb versek. Marosvásárhely, 1902.
Alapította és szerkesztette a Régenvidék cz. hetilapot 1899. febr. 1-től jún. 1-ig Szászrégenben és az ugyanott megjelenő Marosvölgy felelős szerkesztője volt 1902. aug. 15-től 1903. jan. 20-ig.
Álnevei és jegyei: Sirály Lajos, Csehi Püspök, -gy -s és §.
Önéletrajzi adatok.