tanító, ev. ref. lelkész és ipariskolai igazgató, szül. 1857. máj. 12. Kecskeméten iparos szülőktől; középiskoláit szülővárosában a kegyesrendi és ref. gymnasiumban végezte; 1875. szept. a budapesti ev. ref. theologián subscribált és a négy évi tanfolyamot hallgatta. 1879. okt. Veresegyházára hivatott nevelőnek; hol a lelkésznek gyermekei mellett a lelkészi teendőkben is gyakorolta magát. 1880 őszén a kápláni vizsgát is letevén, Baranyába, Szabolcsba ment káplánnak; egy év mulva Belvárdra rendeltetett. 1882. júl. már Vörösmarton hirdette az igét. 1883 tavaszán tette le Sárospatakon a lelkészképesítő vizsgát és 1885 nyarán Czelder Márton mellett Kecskeméten munkálkodott mint segédlelkész és vallástanító. Innét egy év mulva Váradra ment levitának, majd Soltra tanítókáplánnak, hol öt évig szolgált. 1891. szept. Nagy-Kőrösön tanítóképesítő vizsgát tett. Soltról 1893 őszén K.-Ladány ref. hívei választották meg tanító-káplánul, honnét tíz hónap mulva a szomszéd Szeghalom (Békésm.) hívta meg lelkész-tanítónak. 1895. jún. 26. a községi képviselőtestület őt választotta meg ipariskolai igazgatónak. Okleveles gyorsírótanár, tartalékos tábori segédlelkész, nyelvész és zenész.
Munkája: A nazarenusok Baranyában. Vörösmart, 1883.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanitónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.