vegytani doktor, csillagász, a magyar tudományos akadémia rendes tagja, született 1797. decz. 6-án Rév-Komáromban, hol atyja gyógyszerész volt, ki fiát is a gyógyszerészi pályára szánta, miért is Komáromban, Pesten és Kolozsvárt több gyógyszertárban gyakornokoskodott. Atyja a fiú jó neveltetéséről gondoskodván, ez már korán szenvedélylyel fogott a természettudományok tanulásához, miért is őt 1819-ben Bécsbe küldte, hogy itt a természettudományokban, de főleg a vegytanban magát kimívelje. Bécsben legnagyobb szorgalommal folytatta tanulmányait és a vegytanból a doktori fokot elnyerte. De nem sokára szándékát megváltoztatta és az európai műveltebb nyelvek megtanulására fordította főgondját. Huszár híres orientalistától az arab nyelvet is sajátjává tette, mivel szándéka volt Ázsiába való természettudományi utazásra magát teljesen kiképezni. A mennyiségtani s nemzetgazdasági tudományokban is szaktudóssá képezte ki magát. Bécsben több jeles tudóssal megismerkedett, kik közül különösen Litrow J. János megemlítendő, ki őt a csillagászati tudományok tanulására buzdította; két évig volt Litrow mellett a bécsi csillagászati observatoriumban, hol mint csillagászati segéd az észleleteknél és ezek kiszámításánál elismeréssel működött. Később Lenau Miklós költőt is barátai közé számította. Ez időben Klauzal Imre révén, ki a cancelláriánál hivatalnok volt és barátját is Nagy Károlyt segítségül felhasználta, megismerkedett Károlyi Lajos gróffal, ki mind a kettőt magán-szolgálatába szerződtette s Nagyot főpénztárnokává, nem sokára pedig pénzügyi tanácsosává tette. Kaunitz herczeggel, Károlyi Lajos gróf apósával is megismerkedett, ki őt szintén gazdasági tanácsosává fogadta. N. Párisban is gyakran megfordult és itt ismerkedett meg Carrel Armanddal és Girardin Emillel, Brüsselben pedig Lelewel Joachimmal, kivel szoros barátságot kötött. Egy ideig Angolországban tartózkodott, hol szintén megismerkedett több tudóssal, így Babbage Károlylyal. Később Amerikába utazott Lafitte franczia államférfinak Jackson András elnökhöz szóló ajánló levelével, ki őt annyira megkedvelte, hogy valamennyi éjszak-amerikai állam főnökéhez ajánlással látta el s későbben barátai közé számította. Bejárta az Egyesült államok nagy részét és szorgalommal tanulmányozta a tanítási s nevelési intézeteket s a nemzetgazdaságot. Az Egyesült-Államok polgári diplomával is megtisztelték és az ottani philologiai társaság rendes taggá választotta. Amerikában egy évig való tartózkodása után visszatért Európába s ismét Bécsben telepedett le. A magyar tudom. akadémia 1832. márcz. 9. levelező tagjának választotta (1836. szept. 10. lett rendes tag). Az 1832-36. országgyűlés alatt gyakran megfordult Pozsonyban és Kölcsey-, Deák-, Klauzál- és másokkal megismerkedett és Orosz József szerkesztővel barátságban élt. Metternich herczegnél többször megfordult, többnyire a Kaunitz-féle ügyekben. 1838-ban ismeretséget kötött Batthyány Kázmér gróffal, kinek pénzügyeit rövid idő alatt jó állapotba hozta; ezért a gróf őt felhatalmazottjának kinevezte s valódi pietással viseltetett iránta, ki neki a magyar nyelvtanból leczkéket is adott. A gróf költségén készítette föld- és égtekéit. Első helyen állott szemeiben a népnevelés, s gazdag eszközökkel rendelkezhetvén, annak előmozdítására sokat is tett. Így kezdte meg az elemi ismeretek különféle tárgyainak kiadását; így építtetett Kis-Béren, gróf Batthyány uradalmában, szép kisdedóvót, s mindenfelé, hová hatásköre terjedt, iskolákat. 1845-ben a pozsonyi országgyűlési tagok védegyletet alakítottak, Batthyány Kázmér gróf az elnökséget magára vállalta és Bécsből Pestre költözött. Ez időben N. már megunván a gróf Károlyi Lajos-féle ügyeket, ezekről lemondott, szintén elhagyta Bécset és Batthyány Kázmér jószágán Bicskén (Fehérm.) telepedett le. Régi kedvelt eszméjét itt akarta megvalósítani. 1848-ban a csillagászati személyzet számára épített lakház már elkészült, az observatoriumnak két forgatható vas födele hiányzott már csak, midőn az akkori zavarok 1849-ben a szép vállalatnak véget vetettek. Számos physikai és más kitünő műszert hozatott külföldről és közel négy év alatt gyűjteményét annyira kiegészítette, hogy a csillagászati observatorium felszerelésére már csaknem elégséges volt. Könyvtárát is közel 10, 000 kötetre szaporította. Általában Nagy Károlynak, ki az anyagi haladás tárgyait nem sokra becsülte, ki Széchenyi irányát nem helyeselte, de a Kossuth-féle pompás declamatióknak sem volt nagy tisztelője, egészen sajátságos nézetei voltak a haza ügyeiről. A fontos eseményeket várva, már a márcziusi napokban felhatalmazását Batthyány Kázmér gróf kezeibe tette le s egészen a magán életbe vonult. 1849. jún. feladás következtében elfogatott, egy amerikai zászlót találtak nála s az öreg republikánus foglyul gyalog Pestre az új épületbe vitetett, honnét néhány hét mulva szabadon bocsáttatott ugyan, de bicskei jószágán szemmel tartották. A 12 holdból álló observatorium telkét, épületeit, a fölszerelést, műszereit, szép kis kastélyát és könyvtárát ő felségének Ferencz József császárnak ajándékozta, azon föltétel alatt, hogy a Batthyány Kázmér grófnak zár alá foglalt tömegénél gyümölcsözőleg fekvő közel hatvanezer ezüst forint tőkepénze neki kifizettessék. El is érte czélját és 1853-ban külföldre költözött, Párisba, hol az irodalommal foglalkozott. 1856-ban szembetegségbe esett és majd egészen megvakulva jött Bécsbe, hol ifjúkori barátja galánthai Nagy Károly ápoltatta a szembajából némileg kigyógyult; ezentúl a nyári hónapokat Bécsben, s télieket Párisban töltötte; itt kizárólag a csillagászattal foglalkozott. Meghalt 1868. márcz. 2. Párisban; sírhelye az 1870. ostrom alkalmával, a temető teljes elpusztításával nyomtalanul eltűnt. A m. tudom. akadémiában 1876. decz. 18. Kondor tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a Társalkodóban (1832. A cométák, Encke üstökös csillaga, A föld dimensiói); a Tud. Gyűjteményben (1832. VIII. A természettudományok korábbi tanítása szükségeiről); a Figyelmezőben (külföldi munkák ismertetése); Az Athenaeumban (1837. I. Angol divatutazók, II. A föld népességének mozgása, 1838. II. Pons cométájának megjelenése, 1838-ban, 1839. I. A magyarországi mértékek, 1841. I. Magyar égteke); Ismertető a gazdaság köréből cz. szaklapban (1838. II. 16. sz. Nehány szó Eszterházy herczeg uradalmaiból); a M. Akadémiai Értesítőben (1840-41. Első magyar égtekéről, emlékirat kivonata): a Hirnökben (mint a lap munkatársa, Hungarica cz. czikksorozata nagy figyelmet keltett; 1840. 77., 83. sz. Magyar földtekék, és melléklapjában a Századunkban); a Pesti Hirlapban (1841-42. Kossuth szerkesztése alatt: Urbéri váltság és czím nélküli levelek Csendes aláírással, Szalay szerkesztése alatt ismét munkatársa volt a lapnak). Az augsburgi Allgemeine Zeitungban megjelent magyar-ellenes czikkek ellen írt két kötetnyi kézirata volt már, midőn 1849-ben egy barátja, kinél ezen iratok letéve voltak; forradalmi tartalmuknál fogva elégette.
Munkái:
1. A természetes számok logarithmai 1-től 108, 000-ig. Szerkeszteté Babbage Károly. Stereotyp harmadik kiadás, készült Nagy Károly felügyelete alatt. London, 1834. (A m. tudom. akadémia költségén 600 példányban, magyar előszóval és bevezetéssel. Megjelent még magyar-német, magyar-angol és magyar-angol-német bevezetéssel is három külön kiadásban).
2. Elemi arithmologia. Arithmographia. Első rész. Arithmetika. Számírás különös jegyekkel. II. rész. Elemi algebra. Számírás közönséges jegyekkel. Bécs, 1835., 1837. (Ezen munka első részét a m. tudom. akadémia 200 arany nagyjutalomban részesítette).
3. A kis számító. Magyar gyermek kézikönyve. Bécs, 1837. (Két kiadás. A borítékon ez áll: Szorgalomnak jutalomkönyve.). Batthyány Kázmér gróf és mások költségén 1500 példányban díszesen nyomatott és jutalmul a szegény és szorgalmas tanulók közt kiosztatott.
4. A kis geometria. A terjedtség tudomány alapelvei. Magyar gyermekek kézikönyve. 28 kőre metszett táblával. Bécs, 1838. (Szintén kétszer nyomatott).
5. Első magyar földteke, a legújabb kutfők után. Átmérője 316. 5. milliméter. Bécs, 1840. (A földtekéből Batthyány Kázmér gróf bőkezűsége folytán példányokat kaptak a hazai főbb iskolák s tudományos intézetek, valamint egyes kitünő férfiak és tudósok is. E szép és correct mű rajzolását Kirillovics hazánkfia vitte véghez, legnagyobb részt vett pedig, kivált a technikai kivitelben Lukács tüzér hazánkfia. Egy teke kiállítása 25 frtba s az egész vállalat 10, 000 frtnál többe került.)
6. Az égi és földtekéknek használata. Mellékletül az első magyar földtekéhez. Bécs, 1840. (Az előszó szerint ezen munkát Vállas Antal írta, N. pedig kiadta. Ism. Figyelmező 48. sz.).
7. Daguerréotyp. Pozsony. 1841. (Névtelenül. A könyv egész jövedelmét a vele baráti viszonyban élt nyelvtanár és szótáríró Márton József elárvult családjának segélyére ajánlotta).
8. Considerations sur les comètes ou éléments d'une cométologie. Paris, 1862.
9. Mémoire sur le système solaire et sur l'explication des phénomènes célestes. Paris, 1862.
10. Die Sonne und die Astronomie. Leipzig, 1866.
Szerkesztette a m. tud. társasági Névkönyvhöz az astronomiai naplót és kalendariumot 1837-től 1843-ig.
Levelei Bártfay Lászlóhoz: Bécs, Pozsony, London 1830-1838. összesen 48 darab (a m. n. múzeumban).
M. Tudós Társaság Évkönyve II. 29. (Földteke rajza), V. 17. lap.
M. Akadémiai Értesitő 1840-41. 22. l.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 452. l.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 337. lap.
Pester Lloyd 1862. 81. sz.
P. Napló 1862. 154. sz. (A N. Károly-féle csillagda).
Literarisches Centralblatt von Zarncke. Leipzig, 1868. 15. sz.
Kondor Gusztáv, Emlékbeszéd Nagy Károly fölött. Bpest, 1876. (Értekezések V. 1.).
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XII. 917. l. (Tóth Lőrincz).
Irodalomtörténeti Közlemények 1897. 450. l. és Bártfay Naplója 1841. nov. 1. (Kézirat a m. n. muzeumban).