ev. ref. tanítóképző-intézeti tanár, szül. 1832. jan. 2. Rév-Komáromban, hol atyja N. Mihály kántor-orgonista volt. 1838-ban a család Debreczenben telepedett le; N. itt végezte gymnasiumi tanulmányait. 1848-ban a debreczeni nemzetőr zenekarának tagja lett, azután önkéntes tüzér és az erdélyi téli hadjárat után a honvédtüzérségbe lépett, majd a hadügyminiszteriumban alkalmaztatott, végre a csatatéren működött; mint főhadnagy végezte be honvédi pályáját a világosi fegyverletételkor. Innét haza térve, folytatta a bölcseleti tanfolyamot, de a zavaros időszak alatt egy évig (1850) nevelősködött. 1851 végén mint jogász érettségi vizsgát tett. Iskolai tanulmányai mellett a művészeti tantárgyakat előszeretettel és oly sikerrel tanulta, hogy a szépírás, rajz, ének- és zenében való jártasságáért több ízben kitüntetéseket és pályadíjakat nyert, e mellett az osztályában énekkart, később a főiskolai ifjúság körében 9-11 tagú zenekart vezetett, a főiskola imatermében orgonista volt és nyilvános előadásokon főként zongorajátékával szerepelt. 1852 tavaszán a czeglédi ev. ref. egyházba énekvezérnek választatott meg és ugyanezen évben itt daltársulatot szervezett, mely először vette fel a «dalárda» nevezetet. 1855-ben Nagy-Kőrösre ment kántor-orgonistának, hol egyúttal az ev. ref. tanítóképzőben mint ének- és zenetanár működött; később a dalárdának is karvezére lett. 1869-ben a vallás- és közoktatási miniszter a népiskolai tantervező bizottság tagjává s ugyan azon év végén a sárospataki állami tanítóképzőhöz az ének és zene rendes tanárává nevezte ki. Mindkét tanítóképzőben koronként egyéb tantárgyakat is tanított.
Munkái:
1. Vezérkönyv a hallás utáni énektanításban elemi és népiskolák számára. Buda, 1872. (Pályanyertes mű).
2. Gyakorlókönyv az énektanításra. Az elemi I. és II. osztály számára. Buda, 1872. (Pályanyertes mű).
3. Énektár a gymnasiumi V-VIII. osztály számára. Sárospatak, 1897. (Gymnasiumi Könyvtár XXIV.).
Zeneművei: Flórapolka, Ottilia-polka, Népdalok (a Napkelet mellett); Buzavirágok (20 aranynyal jutalmazott pályamű); két népdal zongorára és énekkarra, Pest, 1858., a Mátray Gábor Népdalok gyűjteményében; Honfidal (dicséretet nyert pályamű. Pest. 1858. Mátray gyűjteményében és a Napkelet mellett); Záradékok. Debreczen, 1859.; Visszaemlékezés 1860.; Vigadásközben; Templomi és temetési karénekek 3 szólamra. Bpest, 1876.; Kaczagó galamb. Bpest, 1881.; Tüzoltó induló. Sárospatak, 1882.; Népdalok, Nagy Zoltán népdalátiratai között. Bpest; Ilonkacsárdás. Nagy Zoltán csárdás-tánczok gyűjteményében. Bpest sat.
Álneve: Dalár Jenő.
Petrik Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 917. l. és önéletrajzi adatok.