szent Ferencz-rendi szerzetes és tábori pap, született 1757-ben Püspökin (Pozsonym.); 1781-ben lépett a rendbe és 1782-ben misés pappá szenteltetett fel. Miután Esztergomban magyar hitszónok volt, tábori pap lett a 61. gyalogezrednél Milanóban. Hazájába visszatérve, 1822-ben szerzetesi fogadalma alól feloldoztatott és tábori főpappá neveztetett ki; azután mantuai czímzetes és 1835. okt. 23. pozsonyi kanonok lett. Meghalt 1843. máj. 7. Pozsonyban.
Munkái:
1. Koronás fejekben a kormányzó hatalom főtiszteletének köteles védelmeztetése, mellyet d. sz. István, első magyar királynak megbecsülhetetlen érdemeiből magmutatott, és a budai várnak királyi templomában kis-asszony havának 20. napján 1799. mondott P. Nagy József szent Ferencz szerzetének szorosabb rendén lévő Boldog Asszony provincziának szerzetes tagja. A mélt. nagys. nemes hallgatóinak buzgó kivánságára. Buda, 1799.
2. Öröm dal, mellyel mélt. Ancrodoki herczeg bro Frimoni János cs. k. Lombardia-Velenczei egyesült generál kommandó lovas generalis feő kormányzója, … tiszteletéül, nemes Nagy Bihar vári székbe lett beiktatása ünnepére feő-tiszti rendnek köznevében 1828. szerzett Nagy József hadi superior és Mantuai tisztes kanonok Veronában. Hely n.
Farkas, Scriptores 122. l.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 30. l.
Necrologium Strigoniense. Strigonii. 1889. 128. h.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 846. lap.
Petrik Bibliogr.