nyug. országos képviselőházi naplószerkesztő, a m. tudom. akadémia rendes tagja, N. Ferencz megyei hivatalnok és Gebhard Anna fia, szül. 1824. jún. 18. Balassa-Gyarmaton (Nógrádm.); iskoláit Egerben, Esztergomban és Váczon járta; a jogot magánszorgalommal tanulta s Losonczon és a pozsonyi kir. jogakadémián végezte. Mint királyi táblai jegyző Pozsonyban érte meg az 1847-1848. utolsó rendi országgyűlés nagy eseményeit. Atyja fejlesztette ki benne az erős történelmi érzéket s korán bevezette a vármegye levéltárába. Pesten, hol jurátuskodását folytatta, 1848-ban a hetedik honvéd-zászlóaljba lépett s a Drávától a Lajtáig résztvett Jellacsics támadásának visszaverésében; okt. végén átment a 49. honvéd-zászlóaljhoz. Már mint ennek őrmestere kisérte le a horvát foglyokat Debreczenbe, honnét zászlóaljával a déli felkelők ellen, onnan pedig századával az aradi ostromló sereghez küldték. Itt maradt mindaddig, míg 1849. jún. 30. Berger altábornagy föladta a várat, időközben azonban Csutak zarándi expeditiójában is harczolt. Júl. 18. mint hadnagyot osztották be Dembinszky hadtestébe és aug. 9. már mint főhadnagy küzdött a szerencsétlen temesvári csatában. A világosi fegyverletétel híre Facséton találta. Sok veszedelem közt bujdosva haza felé vette útját, végre szept. 4. eljutott Bujákra (Nógrádm.), a hol ismeretlenül lappangva a jeles és híres nők életrajzát kezdte irogatni. 1850. aug. 17. áruló följelentés a zsandárok kezébe juttatta ugyan, de jóakaróinak kezessége mellett Balassa-Gyarmaton csakhamar visszanyerte szabadságát. Hogy besoroztatását elkerülje, a nagyoroszi Berchtold grófoknál nevelőséget vállalt és velök még azon télen Olaszországba ment. 1851. márcz. 15. a m. tudom. akadémia történelmi osztálya őt bízta meg, hogy a velenczei Marciana-könyvtárból lemásolja a Magyarországot érdeklő okiratok közül mindazokat, melyeket e czélra Valentinelli igazgató kijelölt. Nagy 1851. deczemb. másodszor is lerándult Velenczébe s 1852. májusig időzött ottan. Egy császári rendelet a honvédségért való feleletre vonás alól mindenkit fölmentvén, végre hazatérhetett szülőföldjére. 1853-ban Balassa-Gyarmaton nyitott ügyvédi irodát. Ott működött mindaddig, míg 1855. aug. 1. kinevezték tisztnek a pesti egyetemi könyvtárhoz s így hajlamainak megfelelő állást nyert. Ezen év szept. 27. nőül vette Csató Pál akadémiai tag árva leányát Máriát. Legfőbb művét, a Magyarország családjait ekkor írta s adta ki. Ő ezen művével egymaga «minden segítség és támogatás nélkül többet tett szaktudományunk népszerűsítésére, mint egy egész társulat», mondta Fejérpataky a geneal. és herald. társaság 1889. nov. 24. titkári jelentésében. A m. tudom. akadémia 1858. decz. 15. levelező taggá választotta (rendessé 1874. máj. 21.). N. kilenczed magával 1867. febr. 2. részt vett a történelmi társulat előértekezletén és máj. 15. megalakult a társulat, mely a koronázás után (jún. 13.) tisztválasztó gyűlését is megtartván, ettől fogva haláláig tagja volt a választmánynak. Az egyetemi könyvtártól, melynek 1859. márcz. 21-től első őre volt, 1870. márcz. 1. megvált és az egyetemi tanárrá kinevezett Greguss Ágosttól átvette a képviselőház naplójának szerkesztését. Az ezzel járó emésztő munka még jobban aláásta egészségét. Az utolsó Árpád-házi király trónraléptéről szóló akadémiai székfoglalóját (1875. nov. 22.) torokbaja miatt már oly halkan olvasta, hogy csak a legközelebb állók hallhatták. A történeti társulat rozsnyói gyűlésén még részt vett és ő tartotta ott (1876. aug. 28.) az egyik megnyitó beszédet; ereje azonban ettől fogva rohamosan hanyatlott. Ghyczy Kálmán elnök a képviselőházban már 1878. nov. 5. bemutatta nyugalmazása iránt való kérelmét, melyet a ház decz. 9. el is fogadott. Be nem várva a képviselőház határozatát, még azon év júl. 17. Horpácsra (Nógrádm.) költözött birtokára. A horpácsiak hamarosan megszerették és megválasztották birónak. Így élte utolsó éveit visszavonultan Szontagh Pál, Csalomjai (Pajor István) és Kacskovics Lajos társaságában, még az irodalomtól is távol maradt öt évig (1878-1883). Midőn 1883-ban megalakult a magyar heraldikai és genealogiai társaság, ez egyik alelnökének választotta. A társaság üléseire ugyan nem igen járhatott el és csak egyszer (1886. nov. 6. közgyűlésén) elnökölt; de azért a Siebmacher-féle Wappenbuch magyarországi részének megírásában Csergheő Gézával együtt (1883-tól 1886. okt. 14-ig) buzgón részt vett. Visszalépésének oka az volt, hogy minden erejét Nógrádmegye történetének megírására akarta szentelni, melyet nagy buzgalommal folytatott, kivált midőn a vármegye 1888-ban hivatalosan is megbízta a monographia megírásával. A munkához való erejét majdnem teljesen megtörte egyetlen fiának, Aladár bogdáni orvosnak váratlan halála 1890. jan. 24. Már fia elhunyta előtt (1889. okt. 15.) kijelentette, hogy könyvtárát valamely közintézetre hagyja; most a szülővárosában Balassagyarmaton fölállítandó gymnasiumra s múzeumra gondolt s annak szánta ezt a gazdag ajándékot. 1891. jan. 3. hívta össze az első értekezletet a nógrád-megyei múzeum-társaság ügyében és azon év nov. 29. a múzeumot már meg is nyithatta. Ezentúl minden szabad idejét a megyei közügyeknek, a nógrádi múzeumnak s a monographiának szentelte, sőt kisebb munkáinak összegyűjtésére is gondolt. 1892. okt. 16., mint az ünneplő bizottság elnöke, ő üdvözölte barátját, Csalomjait (Pajor Istvánt), a derék műfordítót, ki írói jubileumát ünnepelte; nov. 5. azonban újra rosszul lett. Rheumájához 1898 elején szembaj járult és ha dr. Schulek megmentette is a vakságtól, egészsége nem tért többé vissza. Meghalt 1898. okt. 26. Horpácson. A m. tudom. akadémiában 1900. febr. 26. Márki Sándor, a heraldikai társaságban 1901. decz. 13. Karácsonyi János tartottak fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben vannak: Honderű (1848., Körmöcz sz. kir. város); Pesti Napló (1851. 279. Egy régi oklevél és Széchy György, 1869. Nagyszerű felfedezések, vagy Nincs többé arany bulla, A velenczei hirhedt felfedezések, 1870. 4. sz. Történeti képek XX, 1875. Historiai érdekesség a szászokról); Hölgyfutár (1851. Magyar hölgycsarnok: Adelhait, Agnes, Anna királynék, Báthori Anna, Erzse, Klára és Zsófia, két Beatrix királyné, Bethlen Zsuzsánna, Bocskay Erzsébet, Bornemisza Anna, Bosnyák Zsófia, Cillei Borbálya, négy Erzsébet királyné, Erzsébet Albert leánya, Fennena királyné, Forgách Zsuzsánna, Frangepán Beatrix, 1852. Levelek Olaszországból); Remény (1851. Magyar írónők); Losonczi Phönix (II. 1851. A Báthoryak jelleme, III. 1852. Patócsy Zsófia); Uj M. Muzeum (1851. A nőtécsi birák pecséte, 1853. Menyői Tolvaj Ferencz, XVII. századbeli magyar író, Corvin János velenczei nemességéről, 1854. A kassai 1707. évi országos tanács, 1855. A magyar fejér lovag, Magyar régi álgyúk, 1858. Balassa-Gyarmat, 1860. Adalék a Dobókhoz); M. Akadémiai Értesítő (1853. Jelentés a velenczei kutatásokról, Gritti Alajos életéről, viszonyairól sat. olasz kéziratok után 1860. Philos. osztály, Czímertani székfoglaló, 1877. Jelentése Szörénymegye czímeréről); Délibáb (1854. Zrinyi a költő halála; 1857. Zrinyi Ilona); Családi Lapok (1854. Adelhait, tört. vázlat); Divatcsarnok (1851. Történeti népregék); Magyarország és Erdély Képekben (III. 1854. Báthori István lengyel király, Nógrádvára, Zrinyi Miklós és Szigetvára; Wesselényi Ferencz és Széchi Mária, IV. 1854. Szarvaskő); M. Tört. Tár (I. 1855. Liptay Imre török követsége 1619-ben, III. 1857. Gritti Alajost illető eredeti emlékiratok, magyar történeti adatok Svédhonban, VI. Még néhány magyar köriratú pecsét, X. királyi, nádori, s némely más nevezetes levelek Nógrád vármegyéhez 1663-66., XI. Diós-Győr, Magyarország pénzügyi történetéhez a XVI. században, Rimai János szülői, Szelepchényi Mihály, Illésházy Istvánné és Geszthi János sirirata, XII. Igazítás Lipthay Imre török követségéhez, XVIII. 1874. Árúczikkek szabályzata 1627. és 1705. évekből, adalékul a XVII. és XVIII. század ipar- és erkölcstörténetéhez, XXII. 1876. Történeti apró emlékek, hét czikk, 1880. Fáy István murányi várkapitányhoz írt levelek, bevezetéssel és jegyzetekkel, 1881. Végjegyzék Fáy István leveleire írt polemiához, Követi utasítás az 1617. évi országgyűlésre, 1884. Lipótvár története 1665-1772., Levelek Gömör vármegye multjából, 24 levél, 1885. Levelek a Krasznahorkai Andrássyakhoz); Budapesti Viszhang (1856. Szalonak); Magyar Irók Pályakönyve (1856. Frangepán Katalin); Magyar Néplap (1857. Hollókő); Győri Tört. és Régészeti Füzetek (II. 1863. A Konkolyi Thege család oklevelei sat.); Vasárnapi Ujság (1863. B. Révay László, B. Eszterházy Pál, Vadászi Pál, B. Pálffy András, Móré István, Spáczay Márton, 1864. Báró Forgách László, Földváry Miklósról két czikk, 1864. A Drágffyak igazi czímere, 1865. Rajkovics Péter, Gr. Nádasdy Ferencz, Gr. Károlyi Antal, B. Kerekes Zsigmond, Gr. Hadik András, Gr. Rédei János, B. Török István, Gr. Bethlen Ádám, Kiss Ferencz, Gr. Gyulay Sámuel, Petrovszky Ferencz, Gr. Draskovich József, Hrg. Eszterházy Miklós, Boresiczky Ferencz, 1866. Neszméry Ferencz, B. Ocskay József, Piacsek Károly, Kulnek András, Kosztolányi L., B. Vécsey Szigbert, 1867. Hg. Eszterházy Antal, Verebélyi Zsigmond, Gr. Gyulay Albert, Szarvasy József, Splényi Gábor, Gr. Karacsay András, Horváth Kázmér, Vajna Gábor, Koronázás, Selmecz vára, Bozók vára, 1868. Zboró v. Makovicza vár, Wandorf, Besnyői zárda, Szentkirályi várkastély, Máriatölgyi romok, Szaláncz vára, Ó-budai kápolna, Bártfa, Füzér vára, 1869. Erdőd vára, Lelesz, Zborói kastély, Himburg vára, 1870. Helyi monographiák, Hertelendi Gábor, Dévény és Rothenstein, 1871. Appony vár romjai, 1872. Bosók vára, 1873. A lőcsei városház, Budapest czímerei, A száz hársfa Zborón, 1877. Cserni György és a szerb fölkelés e század elején); A Hon (1864. Az egri érseki megyei Névtár 1863.); Századok (1867. A murányi Venusról, Az oroszországi Báthoriakról, Egy temesvármegyei alispánról, Técső város pecsétéről és a magyar köriratú pecsétekről, 1868. A Rhédey családról, 1869. Istvánffy M. munkája fordításairól, Hontvármegye Árpádkori birtokosai, Velenczei kéziratokról, 1870. Helyi monographiák, Pótlékokkal, Magyarok iskolázása külföldön, 1872. Arneth Alfred, II. József császár és Katalin orosz czárné levelezéseinek ism., 1874. Magyarországi képzőművészek a legrégibb időktől 1850-ig, A szent Adalbert képével ellátott községi pecsétekről, Magyar köriratú régibb községi pecsétek, Síremlékek, Bezzegh György és veje, Biharvármegye főispánjairól, Vér András menedéklevele keltéről, 1875. A neczpáli levéltár ismertetése történelmi tekintetben, 1876. Egykorú emlékirat Tököly Imréről, 1876. Kiránd. füzet, Megnyitó beszéde a rozsnyói 1876. aug. 28. tartott zárülésen, 1884. Beniczky Nándor alnádor); M. Sion (1869. Berkes András váczi n. prépost és kora); Archaeol. Értesítő (II. Ujlaky Lőrincz pecséte 1519. rajzzal, Czímertani kérdések, IV. 1871. A XVII. századi magyar ötvösségről, A régi Szentiványi-féle pecsétről, XVI. századi ingóságok, Régészeti kirándulás Nógrádban, VIII. 1874. Szobai régészkedés, Római emlékkő, 1878. Liptói Bogomér fiainak pecséte a XIII. századból); Fővárosi Lapok (1876. A tört. társulat gömöri kirándulása); Budapesti Közlöny (1873. jún. 22. Egy kis okadatolt mentség); Egyetemes M. Encyclopaedia (VIII. Érdy János életrajza, Erdődy és Eszterházy családok); Nógrádi Lapok (1880. szept. 12. Necrolog, életrajzi vázlat, 1883. decz. 30. Falusi levél, 1884. Drégelyvára, 1898. Nógrád 1820-1848); Turul (1883. Elmélkedés a czímer- és származástan méltatásáról, A Losonczyak és Bánffyak nemzékrendje, Adalék az egyházi sphragistikához. Beatrix és Izabella királynék pecsétjei, A kisasszonyfalvi Istvánffyak, Igazító adalék a Bánffyak családjához, 1884. A Kaplyon genus és ágazatai, A Boksa genus és Chapyak, Bottyán András 1647. czímerlevele holléte, Simontornyai Laczk Imre erdélyi vajda 1370. pecsétje, A kihalt gróf Gyulay család, A halászi Istvánffy család, Palásthi Bagonya pecsétje 1368-73., A szeghi birák pecsétje 1606., 1885. A Csák nemzetség); Hontvármegyei Almanach (1893. A Koháryak); Szondy Album (Drégely várának története); Irodalomtörténeti Közlemények (1893. Juhász Máté, Barcsay Ábrahámnak feleségével folytatott levelezéséről).
Munkái:
1. Magyarország családai, czímerekkel és leszármazási táblákkal. Pest. 1857-1865. 12 kötet (40 kettős füzet). Pótlék kötet. Pest, 1868. (A m. tudom. akadémia Marczibányi mellékjutalmát nyerte 1869-ben).
2. Kisfaludi Lipthay család nemzékrende és oklevelei. Pest, 1858.
3. Komáromy Jánosnak (Késmárki Tököly Imre secretáriusának) törökországi Diariumja s experientiája… Pest, 1861.
4. Késmárki Tököly Imre Naplója. 1693-1694. Pest, 1863. (Monumenta Hung. Histor. M. Tört. Emlékek II. osztály 15.)
5. Tanulmányok a várrendszer némely viszonyairól. Pest, 1866. (Különny. az Akadémiai Értesítő. Philos. törv. és tört. oszt. VI. k.).
6. Rédei László Történeti maradványai 1658-1663. Pest, 1871. (Történelmi Tár XVII.).
7. A gróf Zichy család okmánytára. Pest, 1871-1874. I-IV. kötet. (Szerk. Nagy Imre- és Véghelyi Dezsővel).
8. Emlékbeszéd Érdy János felett. Bpest, 1873. (Értekezések a tört. tud. köréből, II. 9.).
9. Egy főbenjáró per a XVIII. századból. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. III. l.).
10. Magyar Diplomatiai emlékek Mátyás király korából 1458-1490. Bpest, 1875-78. Négy kötet. (Szerk. br. Nyáry Alberttel együtt. Monumenta Hung. Hist. M. Tört. Emlékek IV. oszt. Diplomatiai emlékek).
11. Az utolsó Árpádházi király trónra lépte. Bpest, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 8.).
12. Brutus Mihály magyar Historiája. Bpest, 1877. 3 kötet. (Monum. Hung. Hist. XIV.).
13. J. Siebmacher's Grosses und allg. Wappenbuch… IV. Band. Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländern. Nürnberg, 1885-86. 1-8. füzet.
14. Emlékbeszéd Kacskovics Lajos lev. tagról. Bpest, 1893. (Emlékbeszédek, VII. 6.).
15. Balassa-Gyarmat. Az 1858. évi első kiadásnak javított rövidítménye. Balassa-Gyarmat, 1894.
16. Nógrádvármegye története. I. k. 1000-1544. Balassa-Gyarmat, év n. 1-191. l.
17. Gyöngyösi István életrajzi adatainak s származásának megállapítása. Budapest, 1897. (Különnyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből.).
Szerkesztette és kiadta a Magyar Tudományos Értekező czimű havi folyóiratot 1862. januártól az év végeig Knauz Nándorral együtt Pesten; az 1869-1872. országgyűlés képviselőházának Naplóját. Hiteles kiadás. VI-XXIV. kötet. Pesten 1871-1872.; Az 1872-1875. országgyűlés képviselőházának Naplóját. Hiteles kiadás I-XVII. k. Buda, 1872-75.; A közös ügyek tárgyalására 1872. szept. 16. a m. országgyűlés által kiküldött Bizottság Naplóját. Hiteles kiadás. Pest, 1872.; az 1865-68. országgyűlés Jegyzőkönyveinek Tartalommutatóját. Pest, 1872.; az 1873. decz. 22. országos ülésből kiküldött 21-es Bizottság Naplóját. Hiteles kiadás. Bpesten, 1874.; A közös ügyek tárgyalására a m. országgyűlés által kiküldött s ő felsége által 1874. ápr. 20-ra összehivott Bizottság Naplóját. Hiteles kiadás. Pesten. 1874.; Az 1875-78. országgyűlés képviselőházának Naplóját. Hit. kiad. I-XIV. k. Bpesten 1876-78.; A közös ügyek tárgyalására kiküldött és 1876. máj. 15-re összehivott bizottság Naplóját. Hit. k. Bpest, 1876.; A jegybank ügyében országgyűlésileg kiküldött bizottság Naplóját. Hit. k. Pest, 1878.
Kéziratban:
Nógrád vármegye okmánytára 1866.;
Magyar czímertan, különös tekintettel történelmünkre;
A várbirtokok az Árpádok alatt, földképpel;
a m. n. múzeumban: levelei Wenzel Gusztávhoz: Velencze, 1852. márcz. 13., Pesty Frigyeshez: Pest, 1861. nov. 24., 1862. febr. 28., márcz. 16., ápr. 11., aug. 15., Horpács 1879. máj. 24., 1880. jan. 7., máj. 25., 1881. jan. 28., 1882. máj. 25., 1885. jún. 9., decz. 3.; Kocsi Sándorhoz: Pest, 1863. szept. 18.; ifj. gróf Széchenyi Lajoshoz: Horpács 1887. jan. 5., Pulszky Ferenczhez: Rétság 1888. nov. 10. (távirat); Nagy Imréhez: 1892. nov. 2.
Danielik, M. Irók II. 218. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 66. l.
Századok 1867-73.
Akadémiai Értesítő 1869. 83. l., 1877. 187. l.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1894.
Pallas Nagy Lexikona XII. 915. l. (Márki S.), XVIII. 915. l.
Budapesti Hirlap 1898. 298. sz.
Márki Sándor, Emlékbeszéd Nagy Iván felett. Budapest, 1900. (Emlékbeszédek X. 6.)
Turul 1901. (Karácsonyi János Emlékbeszéde).