ev. ref. lelkész; 1632 körül született; paposkodását úgy látszik Tornán kezdte; hívei ragaszkodtak hozzá s a kereskedők, kik ott jöttek-mentek, rendesen fölkeresték, hogy a vallásos buzgóság azon korában, imádságokat irassanak vele, melyeket utazásukban imádkozzanak s ezért «ő kegyelmek sem voltak feledékenyek, mert valahányszor isten őket meghozta, mindenkor tisztességes ajándékkal jöttenek elébe. » Az írott imádságok azonban hamar elnyűttek, ő tehát később (1681) Patakon kinyomatta azokat egyes kereskedők segítségével. 1671. márcz. 2. császári katonák jöttek Kassáról, kik Hamar Ferencz Keglevich főispán udvari papja, Hirko páter s még másik pap vezetése alatt megszállották Tornán a reform. templom udvarát s az egyházi épületeket; a templom, paplak és iskola elvétettek a reformátusoktól és Szőnyi magánjavai is felprédáltattak s ő feleségével Paxi Pannával s csecsemőjével «ut nélkül sok vizgázolásokkal, nagy setétben Szikszó felé sietett». Üldözői nyomában voltak, a szikszóiak azonban megvédték a menekülőket. Majd átmenvén a Tiszán. Polgáriban szállott meg Debreczeni István ottani paptársánál. Innét járt aztán éjjelenként titokban Tornára, erősíteni, biztatni, bátorítani hitsorsosait. De csakhamar felfedeztetvén, végleg menekülnie kellett. Számkivetése alatt volt aztán debreczeni lelkipásztor. 1672-ben Zilahon első pap volt, innét aztán Kolozsvárra, majd Udvarhelyre, Gyulafehérvárra került. 1681-ben ismét Debreczenben paposkodott. Ekkor tartott Nográdi Mátyás tiszántúli ref. püspök felett Bajomban gyászbeszédet. 1686-ig Balmaz-Ujvárosban s 1686-ban Szoboszlón viselt papi hivatalt. Mint szoboszlói pap temette el Felvinczi Sándor híres debreczeni papot, kihez «scholai sorsától» fogva mély barátság csatolta s kinek többféle jóságával is élt, mert a gyászbeszéd előszavában mondja: «édes gyermekét, Szőnyi Máriát, e veszedelmes időkben házánál atyai, anyai édesindulattal nem különben tartotta s tanította mint maga gyermekét. » Később ismét visszajutván Kolozsvárra, úgy látszik, itt fejtett ki legnagyobb buzgóságot a népnevelés ügyében. Irt, prédikált, tanította az idősbeket is, «sőt némely czigányok is voltak, kik e tanulásnak édesedvén szépen olvastak és írtak». 1709-ben a már koros férfiút Szatmár hívta meg lelkészül, elment s az azon évben dühöngő pestisnek ő is egyik áldozata lett.
Munkái:
1. Martyrok Coronaja, Melly Az evangeliomi igaz vallasban Alhatatossaknak, és a Mártyromság szenvedésben Diadalmassaknak, Fejekben Liliom 'szinü szép gyemantokkal, Rosa szinü drága Rubintokkal fénlik: (tudni illik) Olly idvességes Könyvecske: Mellyben, Miképpen kellessék a Szenteknek a Christus vallásban meg-maradni, az üldözésben magokat viselni, a számkivetést, tömlöczöt szenvedni, s a Martyromságban győzedelmeskedni? világossan meg-mutattya Szőnyi N. István, Christus szolgája s az ő üldöztetésének társa. Kolozsvár, 1674. (Hozzá függesztve: «Szomorú üldöztetése s számkivetése. Sz. N. I-nak a tornai ecclesiából» cz. önéletrajzi részlet. Ujabb kiadása: Norinberga. 1727. A helytartó-tanács 1756-ban e művet a tiltott könyvek közé sorozta. Egykorú kézirata, irta Ladányi Ferencz Koltón 1678. 4rét 444 lap, a m. n. múzeumban.)
2. Kegyes lélek vezér csillaga, Istennek otthon s uton valo járásában. t. i. Olly buzgo imadsagok, Mellyeket, Egy igaz vallása miatt hazájábul s szerelmesi közzül ki-bujdosot K. ember: N. K. K. M. U. Kivánságára s kérésére Az honn lévö s szellyel járo Szentek Istennel jarásokban valo igazgattatásokra intézett… Debreczen, M. DC. LXXXI. (Másik kiadása… Hely n., 1681. Patak, 1687., Debreczen, 1714).
3. Elö-Hóltak jo illattya. Mellyel ama Bóldog emlekezetü, tiszteletes s túdos Felvinczi Sándor Uramnak, Debreczeni Prédikátor s a környékbéli Ecclesiák Erdemes Seniorjának temetését temjénezte 1686. 30. Mart… Debreczen, M. DC. LXXXVI.
4. Paradicsomi Mulatság. Hely. n. 1690.
5. Magyar Oskola, mellynek mesterségével az okos és serény Tanító, kiváltképen az idősbeket, írás olvasásra XII orák alatt meg-taníthattya. Kolozsvár, 1695. (Az oktatás végén a szerző névbetűi Sz. N. I. Kol. R. E. P. Toldy Ferencz kiadta: Corpus Grammaticorum. Régi magyar nyelvészek. Pest, 1866. 585-604. l. Ism. Lugossy József, M. Akad. Értesítő 1844. 162. l., Néptanítók Lapja 1876. 1. sz.).
6. Utolso Tisztesség, melly adatott Amaz minden Virtusoknak kiváltképen pedig a Kegyesség, Emberség, Mértékletesség és Békességes-türés Tükörének Malom-vizi Kendeffi Janos Uramnak, &c. Mellyet idvességes Prédikátiókban és tudós Oratiókban foglalván, a Nemes Erdély Országa akkor egybegyült szine előtt, 1694. Eszt. Böjt-más Havának 23-dik napján, közönséges helyen beszéllettenek Az Istennek arra rendesen hivattatott Szolgái, Kolozsvárott. (Kolosvár, 1697. Mások beszédeivel együtt).
7. Örök élet koronája… 1700.
8. Tizenkét csillagok koronája… 1700.
Compendium Martyrologicum cz. munkája, melyet a Martyrok koronájához írt előszavában említ, úgy látszik kéziratban maradt. Szőnyi Nagy István kérelme Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelemhez 1708. (Prot. Közlöny 1891. 2 sz.).
Néptanitók Lapja 1876. 1. sz.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I.
Kiss Áron, A nevelés és oktatás kézikönyve. Budapest, 1880. 113. l. és A m. népiskolai tanítás története. Budapest, 1881. 240. lap.
Petrik Bibliogr.