Kezdőlap

Nagy Gyula (tasnádi),

m. kir. országos levéltárnok, a m. tudom. akadémia levelező tagja, N. Károly Gömör vármegye főjegyzője, (1843-44) országgyűlési követe, (1848. igazságügyi osztályfőnök, utóbb a magyar kormány alatt az országos főtörvényszék elnöke) és Ujházy Paulina fia, szül. 1849. jún. 23. Harkácson (Gömörm.); a gymnasiumot Sárospatakon, Rimaszombatban és a pesti evang. ref. főgymnasiumban végezte, hol 1867-ben tette le az érettségi vizsgálatot. Ezután három évig a pesti egyetemen a bölcseleti tanfolyamot hallgatta; ennek végeztével külföldre ment és félévet a müncheni egyetemen töltött, hol Löher diplomatikai collegiumát hallgatta. Innét haza szólíttatván, nehány évig Zemplén megyében családja jószágán gazdálkodást folytatott, mígnem 1876-ban a nemzeti múzeum könyvtáránál, 1877-ben pedig az országos levéltárnál nyert alkalmazást, hol fogalmazó, 1891. márcz. allevéltárnok, majd levéltárnok lett. A m. tudom akadémia 1892. máj. 5. levelező tagjának választotta. A m. történelmi társulat igazgatóválasztmányi tagja és titkára, a m. heraldikai és genealogiai társaság igazgatóválasztmányi tagja.

Czikkei a Századokban (1870. A magyar nemzetségekről, 1871. Régi magyar községi pecséteink statistikája, 1872. Magyar onomasticon, Thurzó Karolina arczképe az augsburgi múzeumban, 1873. A Lónyaiak deregnyei levéltára XIV. és XV. századi okmányairól, 1877. Régi magyar községi pecsétek, 1880. Mokcsay levéltár, Ukkon pohara, Krosznai magyarok, 1884-85. könyvism., 1889. Jelentés a Somosy család okiratairól); az Athenaeumban (1873. A magyar őstörténethez); a M. Nyelvőrben (1877-79. Okiratbeli magyar szavak, Inh, Jász, íjász, 1880. Vezetéknevek); a Történelmi Tárban (1878. Tihanyi szerszámok, Ukkon pohara, Ingóságok 1549-ből, Ezüst művek 1558-ból, 1879. Batthyányi Ferencz levelei Thurzó Györgyhöz és Thurzó Imréhez 1606-1620., 1880-81. Adalékok az 1619. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez); az Archaeol. Értesítőben (1878. Szénhalom, hamuhajlok, pogánysír, Még egy szénhalom, A koloni hamuhalom, 1879. Egy lelet története a negyvenes évekből, 1895.); az Akad. Értesítőben (A középkori közjegyzői intézmény, A königsbergi töredék újabban felfedezett részei); a Figyelőben (1878. Egy ismeretlen nőköltő); a Nemzeti Nőnevelésben (1880. Régi magyar élet); a Zemplénben (1880. A terebesi országgyűlés 1454-ben, A nádori törvényszékek megszüntetése Zemplén vármegyében, 1881. Eltünt vármegyék: Patak megye, Szerencs megye, 1882. Uj törvény régi dolgok); a M. Könyv-Szemlében (1880. Telegdi Miklós pécsi püspök könyvtára 1586-ból, Adalék a könyvek becsüjéhez 1349-ből, 1883. Adalék Basirius Izsák XVII. századbeli gyulafehérvári tanár könyvtárához, 1887. Egy kéziratban maradt magyar-latin szótár töredéke 1580. tájáról); az Ország-Világban (1881. Levelek az amerikai emigráczióból, 1882. A borsi kastély kétszáz év előtt); a Turulban (1883. A turulról, 1884. Királyi hadbaszállások, hadak oszlása, eztenkeddnap, VIII. Lazói János czímere); a M. Gazdaságtörténeti Szemlében (1897. Kamarai utasítások a gabona-, méh-, bor- és bárány-tizedszedők részére 1571-1605., 1899. Utasítás az 1600. évi adó-kiigazítók részére); az Adalékok Zemplén vármegye történetéhez cz. folyóiratban (III. IV. 1898-99. Zemplén vármegye népessége az 1598. évi kamarai adólajstromok szerint, IV. k. Zemplén vármegye birtokosai a XVI. században, Zemplén vármegye taksás nemesei a XVI. században).

Munkái:

1. A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. II. kötet. Bpest, 1887., 1889.

2. Hazai oklevéltár 1234-1536. Bpest, 1879. (Nagy Imrével és Deák Farkassal).

3. Zala vármegye története. Oklevéltár I. II. kötet. Bpest, 1886., 1890. (Nagy Imrével és Véghelyi Dezsővel).

4. Zemplén vármegye a XVI. században. Sátoralja-Ujhely, 1888. (A Zemplén megyei orvosgyógyszerész egyesület kiadványa).

5. Lipóczi Keczer Ambrus Naplója 1663-1669. Bpest, 1894. (M. Történelmi Emlékek. Irók XXXIII. k. M. Tört. Évkönyvek és Naplók II. k.).

6. Czegei Vass György és Vass László Naplója 1659-1739. Bpest. 1896. (M. Tört. Emlékek. Írók, XXXV. k. M. Tört. Évkönyvek és Naplók III. k.).

7. Magyar Törvénytár (1000-1895). Millenniumi emlékkiadás. Bpest, 1899. (Magyar Törvénytár 1000-1526. évi törvényczikkek. Az Árpádházbeli királyok alatt 1000-1301. alkotott törvényeket ford. és jegyzetekkel ellátta).

Szerkeszti a Századokat 1899 óta.

M. Könyv-Szemle 1880.

Kiszlingstein Könyvészete.

Budapesti Hirlap 1891. 65. sz.

Pallas Nagy Lexikona XII. 914., XVIII. 309. lap.

Nagy Iván, (Folyóirat) 1899. 78. lap és önéletrajzi adatok.