jog- és államtudományi doktor, a m. tudom. akadémia levelező tagja, jogakadémiai tanár, szül. 1853. decz. 17. Székesfejérvárt; gymnasiumi tanulmányait a budapesti főgymnasiumban, a jog- és államtudományokat ugyanitt az egyetemen végezte; 1877-ben a jog- és államtudományok doktora lett. Ez év őszén a jogtanári pályára készülés czéljából külföldre ment és a kormánytól nyert összesen 2200 frt ösztöndíjjal fél-fél évet töltött a lipcsei s berlini egyetemen és másfél évet Párisban, hol a felső oktatási intézeteket látogatta. Párisban tartózkodása alatt a Société de l'enseignement superieur megválasztotta rendes tagjává, 1880-ban pedig a Société internationale des Études d'Economie sociale mint levelező tagot Magyarországra vonatkozó tudósítás tisztével bízta meg. 1880-ban haza térvén, szept. 29. a nagyváradi kir. jogakadémiához a közjog és politika tanszékére neveztetett ki mint helyettes, majd rendkívüli s 1885-től rendes tanár; egyszersmind a legújabb kor politikai történetének előadására is feljogosíttatott. A m. t. akadémia 1895. máj. 10. megválasztotta levelező tagjává. 1896-ban kinevezték az országos közoktatási tanács tagjává; a párisi Société de la paix sociale-nak is tagja.
Czikkei a Jogtudom. Közlönyben (1880. A franczia felsőoktatás reformja, 1880. 1882. Az államtudományi oktatás Francziaországban, 1881-1884. könyvism., 1885. A horvát-szlavon társországok viszonya a magyar államhoz és könyvism., 1888. A jogi seminariumokról, 1889. A közjog a X. magyar jogászgyűlésen, A jogi oktatás reformjáról, 1890. könyvism., 1891. Államjogi irodalmunkról és könyvism., 1892. A fentartott és közlött felségjogokról, 1896. A magyar alkotmány némely jellemzőbb vonásai, felolvastatott a nagyváradi kir. jogakadémia által rendezett ezredévi emlékünnepen, A magyar alkotmány állandósága, Szerződésen nyugszik-e Horvátország viszonya a magyar államhoz? 1899. A házi törvények és a renuntiatio, 1900. Schvarcz Gyula nekrologja); a Budapesti Szemlében (1882. Le Play emlékére, 1885. A felsőház kérdéséhez, politikai tanulmány, 1887. Wirth Miksa legújabb műveiről, 1889. Personál- vagy Reálunio, államjogi tanulmány, A mentelmi jog, 1893. A szabadalmi demokratia); a La Reform Socialeban (III. 1882. La petite industrie en Hongrie, V. 1883. La transformation de la Hongrie sous 1'influence des idées occidentales); a Nemzetgazdasági Szemlében (1884. A socialismus); a Nagyváradban (1887. A nemzetiségi kérdés, 1894. Az alsóház viszonya a felsőházhoz, A felsőház intézménye a különböző alkotmányokban); a X. M. jogászgyűlés Évkönyvében (A kormányrendelet viszonya a törvényhez, szakvélemény); a Jogi Szemlében (1890. A zászló- és czimerkérdésről, 1892. Budapest fő- és székváros czíme); a M. Igazságügyben (1891. Válasz közjogi könyvem egyik birálójának); az Athenaeumban (1892. A magyar államjogi methodologiához, Montesquieu és a felelős kormány intézménye); a M. kir. jogakadémia Almanachjában (1894. A korona és a koronázás a magyar jogban); az Ezredéves M. Államban (A magyar alkotmány, Magyarország közjogi viszonya Ausztriához); az Ulbrich-Büchler-féle Staatswörterbuchban (1896. Das Staatsrecht Ungarns); közjogi czikkek a Pallas Nagy Lexikonában (száznál több czikk) és a Magyar Jogi Lexikonban; könyvismertetések a napi lapokban.
Munkái:
1. Az aristokratia mint társadalmi osztály. Nagyvárad, 1885. (Különnyomat a nagyváradi kir. jogakadémia Almanachjából).
2. Magyarország közjoga. (Államjog). Bpest, 1887. (2. átdolg. kiadás 1890., 3. átdolg. k. 1897., 4. átdolg. k. 1900. Bpest.).
3. Az ausztriai császári czim fölvételéről. Székfoglaló. Bpest, 1897. (Értekezések a társad. tudom. köréből XII. 2.)
Jegye: n-e.
M. Könyvészet 1887., 1890., 1897., 1901.
Bozóky Lajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Nagyvárad, 1889. 93. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 913., XVIII. 308. l. és önéletrajzi adatok.