ügyvéd, 1848-49-ben honvéd főhadnagy volt és azután Nagyváradon ügyvédeskedett; 1860-ban arany tollat tűzött ki a legjobb beszélyre, melyet Szabó Richárd nyert el Gabriela cz. beszélyével. A nagyváradi Szigligeti-nyomda létrehozásában nagy része volt. Meghalt 1891. október 20. Nagyváradon 61 éves korában.
Czikkei, költeményei s beszélyei a Budapesti Viszhangban (1852. Derecske, okt. 4. sat.); a Divatcsarnokban (1856. Nőnöveldék. 1858-1860. Pemflinger Katalin, beszély és költ.); a Napkeletben (1858-60. beszély és költem.); a Debreczeni Közlönyben (1860. 8., 9. sz. Boka Károly életrajza, A nyomdászat története Debreczenben, Egy nő a népből, Közérdekű nézetek); a Hölgyfutárban (1860. Műtárlati látogatás, 1863. beszély); a Debreczeni Emlényben (1860. beszély, költ. és Néhány szó az «Emlény» czéljáról); a Csokonai Albumban (1861. Csokonai életrajza és adalék életrajzához, Debreczen irodalomtörténete); a Honvédben (1867. Ki volt az első honvéd); a nagyváradi Szabadságban (1885. a lap főmunkatársa Kárpáti névvel, 245. sz. A zsandárvilágból, 284., 285. Noszlopi-féle pucs, 1886. 10. 293. sz.); a Közjogi Ellenzékben (1887. 24. sz.); a Debreczenben (1886. 231. sz. sat. czikkek); a Nagyváradi Hirlap (melynek főmunkatársa volt, 1890. 95. sat. sz. Bibora, regény); a Liptóban (1895. 42. sz. Moornál, emlékezés 1848-ra mint szemtanu).
Munkái:
1. Magyar hölgyek életrajzai. Debreczen, 1860. (Sárváry Elekkel együtt. Ismertet. Szépirodalmi Figyelő).
2. Egy honvéd Albuma. Nagyvárad, 1887. (Ismert. Közjogi Ellenzék 66. szám).
3. Váradi nők. Történeti regény. Nagyvárad. 1890. (Ism. Nagyváradi Hirlap 67. sz.).
Szerkesztette és kiadta a Debreczeni Emlényt 1860-ban és a Csokonai Albumot (Debreczen, 1861. Ism. Szépirodalmi Figyelő 1860-61).
Levele Sándorfy Kálmánhoz. Debreczen 1859. február ‐23. (a magyar nemzeti múzeumban).
Szolnok-Doboka 1878. 33., 34. sz.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887., 1890.
Vasárnapi Ujság 1891. 43. szám.
M. Hirlap 1891. 211. sz.
Nagyvárad 1891. 243. sz.