ügyvéd, akadémiai tanár, szül. 1774. jan. 14. Pozsegán (Slavonia); középiskoláit és a jogot végezve, Pesten a jogi oklevelet elnyerte s ügyvédi gyakorlatot folytatott; azután egy ideig a zágrábi akadémián az egyetemes és hazai történelmet tanította. Később a budai kir. helytartósághoz hivatott meg könyvvizsgálónak és ezen hivatalában volt még 1832-ben is.
Munkái:
1. Pisma od sakupljene i podignute proti Francuzom 1797 kraljevine Horvatske i Slavonske plemenite vojske. Zágráb, 1797. (Ének a magyar nemesi felkelés dicsőítésére).
2. Pirovna popivka prišvilomu gosp. knezu Joanu Nep Draskovicu od Trakostjan. Zágráb, 1808. (Üdvözlet a Draskovich János gróf tiszteletére adott lakomán).
3. Izpisivanje zivlenja i činih Napoleona cesara Francezah Zágráb, 1811. (Napoleon császár élete).
4. Način iz sladkoga soka kukuruzovine rastopni sećer napraviti. Buda, 1812. (Utasítás, mikép lehet a kukoricza nedvéből czukrot készíteni).
5. K. Fil. Lastreya roztolmaěenje od sianja pamučnoga sada. Buda, 1812. (Lastreye munkájának Mitterpacher L. német fordításából horvát ford.).
6. Opisivanje života sv. Genoveve rodjene vojvodkinje od Brabanta. Buda, 1821. (Szent Genoveva élete).
7. Molitvena knjiga kljuc raja nebeskoga zvana. Buda, 1818. (Mennyei kulcs cz. imakönyv.).
8. Prepisi za likare i ran vračitele kraljestva Ugerskoga. Buda, 1825. (Utasítások a magyarországi orvosok és állatorvosok számára).
9. Stari Kalendar horvatski. Buda, 1813., 1817. és 1818. évre. (Horvát naptár).
10. Novi i stari Kalendar iliricki. Buda, 1813., 1823. (Illir naptár).
Ovidius Tristia-elegiáit és Metamorphoseseit is lefordította illir nyelvre; ezek azonban kéziratban maradtak.
Slovnik Naučny, Praga, 1859. (Rieger).
Šafařik, Geschichte der südslavischen Literatur. Prága, 1865. II.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XX. 44. l.
Szinnyei Könyvészete.