Nadányi János (kőrös-nadányi),
ev. ref. lelkész és tanár, N. Mihály erdélyi ítélőmester, kit 1658-ban lefejeztek, és váradi Gargócs Erzse fia, szül. 1643 körül Kőrös-Nadányban (Békésm.); szerencsétlen atyja halála után a lelkészi pályára készült és nagybátyja N. Miklós nógrádi főkapitány segélyével külföldre ment, hol a leideni egyetemen tanult s 1658-ban Utrechtben jogot hallgatott. Hazakerülvén tanárságot vállalt 1666-ban a nagyenyedi ev. ref. collegiumban, hol a zsidó nyelvet és a logikát tanította; tanítványai azonban sehogy sem voltak vele megelégedve, durva bánásmódja s állítólagos hanyagsága miatt; ezért több panaszlevelet írtak az akkori kurátorokhoz Bethlen Jánoshoz és Pápai Páriz Ferenczhez (az Irodalomtörténeti Közlemények 1900. évf. ezen levelek közölvék) ideges természete miatt ott nem maradhatván, 1671-ben Nagyváradon volt tanár; azután Nagy-Bajomba ment lelkésznek. 1703-ban az ősi vagyonról a nagybátyja után maradt leányutódokkal osztályos egyességre lépett. Meghalt 1707-ben.
Munkái:
1. Disputatio Juridica De Jure Belli. Quam annexis Favente Deo Ter Opt. Max. Sub Praesidio… Pauli Voet… in ill. Academia Rheno-Trajectensi… Publice eruditorum disquisitioni subjicit… Ad diem 30. Junii… Traj. ad Rhenum. M. DC. LVIII.
2. Disputatio Juridica De Justitia et Jure Nona. Quae est de Principum Constitutionibus. Quas… Sub Praesidio… Pauli Voet… Publice ventilandam proponit… Ad diem 8 Decembris… Ultrajecti. M. DC. LVIII.
3. Disputatio Juridica De Jure Pacis, Quam… Sub Praesidio… Alberti Russi… Publicae eruditorum disquisitioni subiicit… Die 17. Januarij… Lvgdvni Batavorum, 1660.
4. Florus Hungaricus. Sive Rerum Hungaricarum Ab ipso exordio ad Ignatium Leopoldum deductarum Compendium… Amstelodami, M. DC. LXIII.
5. Kerti dolgoknak le-irása Négy könyvekben rendessen bé-foglaltatott: Mellyek közzül az első A' Kerteknek Gondviselését, ékesítését, és sok rend-beli titkait mutattya meg; a második az óltásnak mesterségét adja előnkben; az harmadik kerti holmiknak orvos hasznait rendre írja ki; a negyedik a' kerti holmiknek parajoknak, gyökereknek, gyümölcsöknek, szőlőknek, bornak és húsnak gyönyörűséges állapotban meg-tartásoknak módgyát fejtegeti. Mind ezek gyönyörűséggel és ki-mondhatatlan haszonnal rakvak: sok kiváltképpen való dolgokkal most előszször meg-öregbíttettek és világosíttattak. Deákul Mizald Antal; Monluciai Orvos Doctor által. Magyarrá penig fordíttattak és sok helyeken továbra is értelmessebben magyaráztattak Nadanyi Janos által, Colosvarot, … 1669.
Üdvözlő verseket írt: Martonfalvi, Georgius, Petri Rami Dialecticae Libri Duo… Ultrajecti, 1658., u. annak, Disputatio Theologica… Ultrajecti, 1658., Szendrei, Franciscus, Disputatio Theologica… Ultrajecti, 1658., Técsi, I. (Nicolaus) Disputatio Scholastica… Ultrajecti, 1658., Enyedi, Casparus, Disputationum Juridicarum XCV. … Franekerae, 1659., Tolnay, F. (Stephanus) Δυχνος Δογικος. Franekerae, 1659., Jászberényi, Paul P., A New Torch… London, 1664. cz. munkákban.
Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájában (Utrecht, 1655) a növénytanról írt 41-44. fejezetnek hihetőleg N. volt a szerzője.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. IV. 132., 133., 244. lap.
Katona, Historia Critica XXXVI. 747. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár I. 453., III. 1. rész 622., 653., 676. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1900.
M. Gazda 1842. 48. szám.
Pallas Nagy Lexikona XII. 899. l.