orvos-sebészdoktor, szülészmester, a budapesti szent Rókus-kórház igazgatója, M. Bernát gyógyszerész-író és Hauschka Teréz fia, szül. 1849. márcz. 8. Pesten; orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, és ez utóbbi helyen nyerte orvos-sebészi és szülészi okleveleit. Ezután egy ideig Bamberger tanár klinikáján részint mint gyakornok, részint mint helyettes segédorvos és tanársegéd volt alkalmazásban. 1873-ban saját költségén külföldi tanulmányútra ment és különösen a párisi és berlini egyetemet látogatta. 1874-ben Budapesten mint gyakorló orvos telepedett le. 1874-75-ben a hasbetegségek kór- és gyógytanából magántan. képesítést nyert. 1881-ben a barakkórház napidíjas főorvosa lett, 1882-ben pedig a szent Rókus-kórházban ideiglenes főorvos. Az 1884-85. iskolai évben a rendkívüli tanári czímet és jelleget nyerte. 1885-ben a közoktatásügyi miniszter által az egyetem bölcseleti karán és a műegyetemen az egészségtan tanításával bizatott meg, az előbbi helyen 1890-ig adott elő, az utóbbin még ma is tartja előadásait. 1887-ben a szent Rókus-kórház igazgatójává neveztetett ki. Alelnöke a közegészségügyi tanácsnak, tagja az igazságügyi tanácsnak, alelnöke a budapesti gyakorló-orvosok segítő egyesületének, elnöke az országos balneologiai egyesület orvosi szakosztályának, alelnöke a tiszti orvosi vizsgák országos bizottságának, tagja nagyszámú bel- és külföldi tudományos társulatnak és több érdemrend tulajdonosa. 1896-ban a miniszteri tanácsosi czímmel tüntették ki. Előadásait a hasbetegség kór- és gyógytanából a Rókus-kórház hasbeteg-osztályán tartja.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1872. Érverésjelzési tanulmányok, 1873. Az álfehérvérűségről, Adatok a Bright-kór tanához és kezeléséhez, 1874. Belgyógyászati tanulmányok Berlinben, A heveny sárga májsorvadás egy esete, A bélelzáródások kezeléséhez, 1876. A léprepedések casuistikájához, A vándorlép négy esete, 1882. Ideges dyspepsia, Adat az Addison-kór tanához, A tüdőről és légzésről, 1883. Adat a szövetközti májlob tanához, A visszatérő láznak ujabban észlelt eseteiről, Az ütérkeményedésről, A tuberkulozisról, 1884. A gyomortágulás viszonyai, 1886-87. Az antifebrin hatásáról sat.. 1887. Ideges bélbajokról, 1889. A fővárosi kórházügy jövője, 1891. Az új Rókus-kórház, A tuberculin alkalmazása körül eddig szerzett tapasztalatok sat.); a Wiener med. Wochenschriftben (1872. Wirkung der Bohne von Physostygma venenosum); az Archiv f. exp. Pathologieban (1873. Über Cholestäremie, 1874. Über den Einfluss der Hautthätigkeit auf die Harnabsonderung); a France Médicalban (1876. Rupture de la rate); a Pester med. chir. Presseben (1876. Vier Fälle von Wandermilz, 1879. Traube); az Egészségben (A meghűlésről, 1890. A tuberkulozis gyógyításáról); a Belgyógyászat kézikönyvének is egyik munkatársa (1893-tól).
Munkái:
1. A létért való küzdelmünk és a társadalom. Bpest, 1879. {A m. orvosok és természetvizsgálók XX. vándorgyűlésének 1879. aug. 28. tartott megnyitó nagygyűlésén előadva.).
2. Kovács Sebestyén Endre életrajza. Bpest, 1880.
3. A tüdőről és légzésről. Bpest, 1882.
4. A tuberkulozisról. Bpest, 1885. (Népszerű természettudományi előadások 33.).
5. Az 1885. évi országos és közegészségügyi congressus tárgyalásai. Sajtó alá rendezte. Bpest, 1886.
6. Budapester Aerzteverband. Eröffnungsrede aus der Ungar. Medizin. Presse. Bpest, 1897.
7. Ethnicon pneuma… Megnyitó beszéd az orsz. közegészségi egyesület 1895. évi márcz. 9. tartott közgyűlésén. Bpest, 1898. (Németül. Bpest, 1898. különnyomat a P. Lloydból).
Szerkesztette a M. orvosok és természetvizsgálók Szombathelyen 1880. aug. 21-27. tartott XXI. nagygyűlésének Munkálait (Bpest, 1882. Gerlóczy Gyulával és Dulácska Gézával együtt.).
Pesti Napló 1887. 145. sz.
Vasárnapi Ujság 1885. 35. sz. arczk., 1887. 24., 1894. 35. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
A Hét 1892. 14. sz. arczk.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Budapest, 1896. 407., 751. lap.
Ország-Világ 1896. 11. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 876. l. (Vangel Jenő.).