bölcseleti és jogi doktor, császári tanácsos, szül. 1796. decz. 28. Szászvárosban; tanult az ottani ág. ev. iskolában és az ev. ref. algymnasiumban 1809-ig, azután a nagy-szebeni főgymnasiumban 1810-17-ig, egyszersmind a két jogi osztályt is elvégezte; az érettségi vizsga letétele után, 1817. nov. a bécsi egyetemre ment, hol a jog- és államtudományokat hallgatta s jogi doktor lett. 1821-től két évig a göttingai egyetemen tanult és egyig a párisi tudományos intézeteket látogatta. 1824 végén hazajött és Pesten mint köz- és váltóügyvéd 17 évig működött, egyszersmind a tudományoknak élt és tagja volt a pesti és bécsi jogi karnak és a pesti természettudományi társulatnak. 1844. nov. 22. a göttingai egyetem bölcseleti doktorrá nevezte ki. 1844. jan. 22. az ág. ev. főconsistorium meghívta az ujonnan alakult szebeni jogi karhoz tanárnak évi 800 frt fizetéssel, hol a jogi s politikai irodalomtörténetet és encyclopädiát, természetjogot, állam- és népjogot, római, egyház- és büntetőjogot és a büntetőügyi eljárást adta elő; később igazgató-tanár lett és az ethikát, jogbölcseletet és a protestáns egyházjogot tanította. Tiszteletbeli tagja lett több irodalmi s gazdasági egyesületnek. 1860. jún. 7. érdemeinek elismeréseül a felség császári tanácsosi méltóságra emelte s 1862-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta neki. Szünidejét utazásokra fordította; járt Német-, Franczia-, Olasz-, Spanyol-, Svéd-, Orosz- és Angolországban, Svájczban, sőt Afrika éjszaki részében is utazott. Érdemeket szerzett a nagyszebeni iparegyesület terén is, mint annak több évig volt elnöke. 1870. szept. 1. nyugalomba vonult és Währingben, Bécs mellett, lakott, hol 1881. márcz. 4. meghalt.
Czikkei a Pester Tageblattban (1839-1840. statisztikai, bölcseleti és kritikai czikkek); az augsburgi Allg. Zeitungban (1840. kritikák); a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban (II. 1840-41. Regény és dráma párhuzamban, dicséretet nyert értekezés, III. 1841-42. Nemzetiség és népiesség a költészetben, különösen a magyarban, jutalmazott pályamű, VI. 1844. Az új franczia drámáról, 15 aranynyal jutalmazott pályamű); a M. Gazdában (1843. A haszonbérnek Magyarországban használandó legjobb módjáról, kivonatban, a m. gazdasági egyesület által a szerzőt tagjának megválasztásával jutalmazott pályamű kivonata).
Munkái:
1. Magyaren-Spiegel oder wahre Schilderung der Völker Verfassung und Richtung des ungrischen Reiches neuester Zeit. Von einem Magyaren. Leipzig, 1844. (Rézmetszettel, Magyarország koronáját és czímerét a melléktartományok czímereivel együtt feltüntetve. Ism. Csaplovics J. az Österr. Blätter für Literatur-ban).
2. Wiedergeburt. Ein Nachruf an die evangelische Kirchengemeinde des Augsburgischen Bekenntnisses in Hermannstadt, nach der festlichen Wiedereröffnung ihrer neuhergestellten Pfarrkirche am Pfingsfeste und 27. Maitage 1855. von einem ihrer Getreuen. Hermannstadt, 1855. (A tiszta jövedelem az ág. ev. templom építési alaptőkéje javára fordíttatott).
3. Besonnenes Kirchenthum. Eine Liebesbitte an die evang. Kirchengemeinde des Augsburger Bekenntnisses in Hermannstadt, drei Jahre nach der festlichen Wiedereröffnung ihrer neuhergestellten Pfarrkirche am Pfingstfeste und 23. Maitage 1858. von jenem ihrer Getreuen, der vor drei Jahren «Wiedergeburt» gerufen. Hermannstadt, 1858. (A tiszta jövedelem a wormsi Luther-emlék alaptőkéjére fordítva).
4. Taschenbuch der k. k. Hermannstädter Rechtsakademie für das Schuljahr 1858-1859. Herausgegeben. Hermannstadt, 1859.
5. Taschenbuch der k. k. Hermannstädter Rechtsakademie für das Schuljahr 1859-1860-ra. Hermannstadt, 1860. (Anhang: Geschichte der k. k. Hermannstädter Rechtsakademie).
Kéziratban: Historisch-statistische Darstellung des Ursprungs, der Eigenthümlichkeiten und Sitten der Ungarn gegenwärtig (1842) bewohnenden Volksstämme mit zwei geographischen Charten und vier statistischen Tafeln. Eine von der Fürst Jablonovszkyschen Gesellschaft der Wissenschaften zu Leipzig gekrönte Preisschrift; Über das Strafrecht im Staate besonders über die Todesstrafe. Philosophisch und historisch bearbeitet; Das Kaiserthum Österreich. Eine Schrift komparativer Staatskunde; Über das Prinzip der Erziehung im protestantischen Sinne; A szépről és fenségesről, a m. tudom. akadémiánál dicséretben részesült pályamű; A népiskolákról bölcseletileg és történelmileg; Magyarországnak azon népeiről, melyeket a magyarok országukban találtak, és melyek az Árpádok alatt bevándoroltak, 7 táblázattal 1843.; Az orvosoknak valamely új rendezete körül írt eszme 1842.; De studii linguarum comparativi vi et momento in studium linguae generaliter sumtum 1843.; Versuch eines Universalsystems, welches das gesammte Dasein und das ganze Wissen zu einem untheilbaren Gesammtgebiete der Wissenschaft zu umfassen und im Falle des Gelingens alle Widersprüche in den bisherigen wissenschaftlichen Separatgebäuden zu heben hätte (több évi munka eredménye).
Kisfaludy-Társaság Évlapjai VI. 1844. 420. lap.
Allg. Deutsche Biographie XXII. (O. v. Meltzl).
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon II. 451., IV. 313. l.