Muzslai János (családi nevén Kampis János),
jogi doktor, állami anyakönyvi felügyelő, K. Antal kántortanító és Mazgay Antónia fia, szül. 1861. jan. 25. Uj-Panáton, hol atyja kántortanító volt; a gymnasium első három osztályát Aradon, a többit Temesvárt végezte 1880-ban, mint a Bonnáz Sándor csanádi püspök által alapított Szent Imre finevelő növendéke. Ekkor a váczi egyházmegye növendékpapjai közé vétetett fel és az 1880-81. tanévet mint egyetemi hittanhallgató a budapesti központi papnevelőben töltötte. Azonban 1881-ben kilépett az egyházi rendből és a jogi tanfolyamra iratkozott be, melyet 1885-ben végzett el. 1888-ban a m. kir. honvédségnél tartalékos tiszti rangot, 1890-ben pedig a budapesti egyetemen jogi doktori oklevelet nyert. Ezt megelőzőleg már 1881-ben államszolgálatba lépett a belügyminiszterium számvevőségénél, honnét 1891-ben Szapáry Gyula gróf akkori belügyminiszter a fogalmazói szakba helyezte át; majd segédtitkár lett. 1902. jún. kinevezték a budapesti kerületnek állami anyakönyvi felügyelőjévé és miniszteri biztosává.
Költeményei a következő lapokban: Vasárnapi Ujság (1879. ápr. 13.); Magyarország és a Nagyvilág (1880.), Budapest (1883. decz. 31.), Ország-Világ (1884.), Családi Lapok (1884.), A Hét (1891., 1896.), M. Szemle (1895.), Buda és Vidéke (1895.); elbeszélései és czikkei: Temesi Lapok (1871., 1892. 298. sz. Emlékszobraink szaporításáról), Képes Családi Lapok (1883.), Budapest (1883-1884. Az országos kiállításról), Gondűző (1885), Ország-Világ (1884. Kendi Margit), Fővárosi Lapok (1883-86-ig rendes munkatársa, 1885. Ékszerek, A horvát pavillon sat. 1886. Egy jeltelen sír: Izsó Miklósról, 1885-88. Fővárosi levelek, 1891)., Pesti Hirlap (1885. 347., 1886. sat.); Budapesti Hirlap (1886. 45. sz.), Nyitramegyei Közlöny 1887. 121. sz. 1883-tól rendes munkatársa volt, 1886. Br. Podmaniczky Frigyes, Beniczkyné Bajza Lenke), Vasárnapi Ujság (1890.), Kath. Szemle (1891. Az eskü, mint bizonyító eszköz), Községi Közlöny (rendes belmunkatársa, 1893. Reform vagy revizió, Önkormányzat és műveltség, Egyszerűsítés, A hatáskör kérdése, Közköltségek, Függő kérdések, A községi jegyzők javadalma, A népoktatás és a millennium, A közigazgatósági biróság, Az 1893. közigazgatási év, 1894. Az új község, Megvizsgált vármegyék, A helyi viszonyok és a közigazgatás, Vagyonfelügyelet a községekben, A községek rendezésének alapkérdései, tíz czikk, A halogatás teóriája, 1895. A belügyminiszterium államtitkárai, Az egyházpolitikai törvények életbeléptetése, Közgyűlés előtt, Reformkérdések, 1896. «1896. », A jegyzői lakás, A számadói felelősség, A közigazgatási biráskodás, A közigazgatás írásbeli része, A kongresszus, A segédjegyzők és a magánügyködés, A kongreszszus sikere, A «cseléd», Az új képviselőház, A segédjegyzők helyzete, Döntés előtt, 1897. Parasztszoczializmus, A belügyi kérdések, A községek és a népoktatás, Bátorság és őszinteség sat., a lap rendes belmunkatársa, hetenként közöl egy-egy czikket a községi igazgatás elméleti és gyakorlati kérdéseiről); M. Szemle (1894. A nagyság határai. Könyvpiacz, 1895. elb., A föld, elb. és rajzok), a Bolond Istókba társadalmi szatirákat írt.
Munkái
1. A férj esküje. Színmű 3 felv. Bpest, 1894. (Ism. M. Szemle 4. sz.)
2. Ballangó. Költői elbeszélés. Bpest, 1894. (Ism. M. Szemle 23. Főv. Lapok 180., Vasárnapi Ujság 22., Hazánk 158., Jókai 24. sz.)
3. Az állami anyakönyvvezetés összes szabályainak rendszeres gyűjteménye. Bpest, 1898. (2. bőv. és átdolg. kiadása sajtó alatt).
4. A községek rendezésének alapkérdései. Bpest, 1899. (Közigazgatási Könyvtár XII.).
5. A megyei élet, vígjáték 4 felv. Bpest, 1900. (Először a budapesti nemzeti színházban előadták 1896. jan. 17.)
6. A községi közigazgatási tanfolyamok. Az 1900. XX. t.-cz. és az arra vonatkozó miniszteri utasítás magyarázata. Bpest, 1900.
7. A községi közigazgatás a m. kir. közigazgatási biróság gyakorlatában. Bpest, 1901. (Közigazgatási Könyvtár, XI. XII.).
8. A tisztviselőkérdés. Bpest, 1902.
Legújabban Radnóthyné cz. 3 felv. színművét a nemzeti színház fogadta el előadásra. A dombtetőn cz. elegiája a m. tudom. akadémia 1889. Farkas-Raskó-féle pályázatán dicséretet nyert; a Pesti Napló által 1899-ben kiírt pályázaton a tisztviselő-kérdésről írt czikksorozatával pályadíjat nyert.
Szerkeszti és kiadja a Közigazgatási Könyvtár cz. havi szakfolyóiratot 1899. jan. 1. óta.
Álnevei: Brutus, Kamangó és Feriz bég, Muzslai, Muzslai K. János, legutóbb a Kampis János nevet írja munkái alá.
M. Könyvészet 1893-94. és önéletrajzi adatok.