bölcseleti és theologiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1719. febr. 3. Szőllősön (Barsmegye) nemes szülőktől; 1737. okt. 17. lépett a rendbe; miután bölcseleti s theologiai doktor lett, Győrben a bölcseletet és Kassán a költészetet és zsidó nyelvet tanította; azután szintén a zsidó nyelvet tanította Nagyszombatban; később Győrött és Kassán a bölcseletet, Gráczban a világi és egyházi történelmet adta elő; ismét Kassán az egyházjogot és szentírást, végre 1765-től Nagyszombatban öt évig a theologiát; utóbbi helyen 1765-ben, előbb Kassán cancellár is volt és midőn a rend 1773-ban eltöröltetett, Szakolczán a rendházat igazgatta; azután az esztergommegyei papok közé vétetett fel, Szakolczán és Nagyszombatban tartózkodott, hol 1790. ápr. 21. meghalt.
Munkái:
1. Invicta Joannis Corvini fortitudo. Cassoviae, 1743. (Hősköltemény és elegiai levelek).
2. Heroes Daciae. Claudiopoli, 1744. (Hősköltemény.).
3. Felices duorum Daciae Vojvodarum adversus barbaros expeditiones. Claudiopoli, 1744. (Epikai költemény).
Katona, Historia Critica XXXIX. 981. l.
Fejér, Historia Academiae 54., 72. l.
Pauler Tivadar, Az egyetem rectorai és cancellárjai. Pest, 1856. 16. l.
Stoeger, Scriptores 238. l.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. V. 1474. h.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 345. l.