bölcseleti doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő, szül. 1811-ben Rudarián (Krassó-Szörénym.). Kezdetben mint író működött s e téren egyike azoknak, akik a czirill betűk helyett a latin betűk használatba hozatala és az oláh egyházaknak a szerb püspöki fenhatóság alól kivonása érdekében hevesen izgattak. Különösen ez utóbbi miatt számos ellenséget szerzett magának, a kik kivitték, hogy elfogták és négy évi börtönre ítélték. A budai börtönben találta 1848. márcz. 15., a mikor a többi politikai fogolylyal ő is kiszabadult és Krassó vármegye országgyűlési képviselője lett. Mint képviselő a magyar kormány terveit az oláhok között tevékenyen előmozdította, sőt 1848. jún. 27. a kormány beleegyezésével Lugosra oláh népgyűlést is hívott össze, a mely az ő elnöklete alatt kimondotta, hogy az oláhok készek lesznek a magyar kormányt támogatni, ha vezetőik oláhok lesznek és belügyeik intézésében az oláh nyelvet használhatják. Főkapitánynyá őt választották meg. Részt vett az 1849. ápr. 23. tanácskozmányban is. Szemere őt bízta meg az erdélyi rumének kibékítésével és e végett aug. 15. Bem tábornokkal tanácskozott is. A szabadságharcz után az osztrák haditörvényszék 1851. okt. 7. közzétett ítélettel négy évi fogságra ítélte. Az ötvenes években visszavonultan élt Váczon.
Munkái:
1. Widerlegung der Abhandlung welche unter dem Titel vorkommt: Erweis, dass die Wallachen nicht römischer Abkunft sind und dies nicht aus ihrer italienisch-slavischen Sprache folgt. Mit mehreren Gründen vermehrt, und in die wallachische Sprache übersetzt durch S. T. in Ofen 1827; und Beweis, dass die Wallachen der Römer unbezweifelte Nachkömmlinge sind; wozu mehrere zweckmässige Abhandlungen; endlich eine Ammerkung über die in dem Anhange vorkommende Antikritik desselben S. T. beigefügt werden. Ofen, 1830.
2. Uiber das Serben-Congress-Memorandum. Pest, 1865.
Országgyűlési beszédei az 1848-1849. Naplókban és a Közlönyben vannak.
Levitschnigg, Heinrich Ritter von, Kossuth und seine Bannerschaft. Silhuetten. Pest, 1850. II. 232. l.
Magyar Hirlap 1851. 581. sz. (Haditörvényszéki ítélet).
Kertbeny K. M., Die Ungarn im Auslande. Brüssel und Leipzig, 1864. 41. l.
Petrik Bibliogr.
Madarász József, Emlékirataim 99. l.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 302. l. és a m. n. muzeumi könyvtár példányáról.