tanár, később rumén fordító, szül. 1816. nov. 16. Beszterczén (Erdély); a gymnasiumot szülővárosában a kegyesrendieknél járta 1835-ig és itt ismerkedett meg a német költészettel; azután Balázsfalván végezte, 1838-ig bölcseleti s theologiai tanulmányait. Ugyanazon évben Brassóban a rumén iskola tanítója lett. 1839-ben ugyanott a róm. kath. gymnasium tanárának, 1850-ben pedig az erdélyi helytartósághoz Nagy-Szebenben rumén fordítónak nevezték ki; 1860-ban a kormány disponibilitásba helyezte. Meghalt 1863. okt. 24. Nagy-Szebenben.
Az erdélyi rumén költők jelesbjei között említik. Költeményei nagyrészt a Fóia pentru minte iuima literatură cz. rumén folyóiratban jelentek meg 1839-től, mely lapnak főmunkatársa volt.
Munkái:
1. Icona cres, – tereiž cu miloace de a o face si mai… kr. Pp. Salzman traduca. Brassó. 1848. (Salzmann Krebsbüchlein-jának rumén ford.).
2. Din Poesiele. Nagy-Szeben. 1862. (Költeményei. E munkát száz darab aranynyal jutalmazta az erdélyi rumén nép- és irodalomművelő társaság. 2. kiadás. Nagy-Szeben, 1881. a költő életrajzával).
Arczképe: kőnyomat Reiffenstein és Rösch bécsi műintézetéből.
M. Sajtó 1863. 248. sz. (Nekr.)
Pumnul Arun, Lepturariu ruminesc. Bécs. 1865. IV., 2. rész 73. l.
Amiculu Scólei 1863. 42. sz.
Sionulu Romanescu 1867. 2. szám.
Figyelő 1873. 28. sz. (Moldován G.).
Amiculu Familiei 1886. 2. sz. arczk.
Petrik Bibliogr.
Branisce Valér, Muresianu András. Tanulmány az erdélyi román irodalom köréből. Bpest, 1891. (Költeményeinek időrendi jegyzékét és életére vonatkozó repertoriumot is közli).
Familia 1898. 18. sz. arczk.