kegyestanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1742-ben Rakonczán (Hontm.); 1760-ban lépett a rendbe; tanított a gymnasium alsóbb osztályaiban Nagy-Károlyban s Kalocsán; a felsőbbekben Nyitrán, hol a rendtagoknak a bölcseletet is előadta. 1777-1802-ig a kolozsvári akadémiában a természettant tanította. Végre 1804-ben Szegedre helyeztetett át, hol kevéssel azután meghalt.
Munkája: Dissertatio de vi insita. Viennae, 1778.
Horányi, Scriptores Piarum Scholarum Budae, 1809. 368. l.