r. kath. plébános és tiszt. kanonok, szül. 1820. júl. 13. Nagyfaluban (Árvam.); a gymnasiumot Rózsahegyen és Egerben végezte. 1837-ben szepesegyházmegyei papnövendék lett. A theologia II. évét elvégezte, mire kilépett és tanítással foglalkozott. 1849-ben az esztergomi főegyházmegyébe vétetett fel és a theologia tanulását Nagyszombatban befejezte. 1850. júl. 16. fölszenteltetett. Káplán volt Balassa-Gyarmaton; 1853-ban plébános lett Kékkőn, 1864-ben alesperes; 1870. máj. Bussára (Nógrádmegye) ment lelkésznek, 1875. okt. 28. Garam-Ujfaluba plébánosnak és 1888. máj. 12. esztergomi tiszteletbeli kanonoknak nevezték ki. Meghalt 1890. márcz. 6. Garam-Ujfaluban.
Czikkei a Kath. Egyház és Isk. Lapban (1819. A kath. nevelés haszna); a Religióban (1851. Mellképek a XIX. század életéből, 1857. Méltánylása az új házassági polgári törvénynek, 1860. A keresztény iskolatestvérek, Az öngyilkosság vallás-erkölcsi s társadalmi szempontból, 1861. Crux de cruce, A tévtanok kiirtója, Reménysugár a világegyház láthatárán, 1863. A kegyúri kérdés, 1864. A jelenkori nyugtalanságok egyik főoka, 1868. A kereszténység és rabszolgaság, A kath. autonomiáról); a Családi Lapokban (1854. II. Szent kereszt diadala); a Pázmány-Füzetekben (III. 1858. Egy protestáns vallásúnak a kath. egyházba fölvételekor, IV. 1859. Templomi katekesisek): a Tanodai Lapokban (1859. Szóljunk egyről másról); a M. Sionban (1861. A kékkői plébánia, 1865. könyvism.); a M. Államban (1872. 217., 220. sz. Vidéki hangok Nógrádból; Közoktatási igényeink és az újonnan megnyílt országgyűlés, 1874. 18-44. sz. Az úgynevezett programmbeszéd s annak hordereje, 80-82. Báró Wenckheim László és a programmbeszéd, 104. Hodossy Imre képviselő és az eperjesi egyházkerület; 1883. 37. sat. sz. Magyarország nem volt, hanem lesz); a Kath. Hetilapban (1879. A koldusok sorsa a pogány és keresztény világban, Az alamizsna, Barsmegye és a szent-benedeki fogadalmi kápolna) a Népiskolai Tanügyben (1881. Tanügyi beszéd, mellyel a lévai esperesi tankerület 1881. aug. 17. Garam-Ujfalun megtartott tanítói tanácskozmányát megnyitotta, Tanügyi beszéd, melyet 1880-ban mondott, Az 1882. aug. 22. tanítói tanácskozmány alkalmával Garam-Ujfalun tartott, 1883. Elnöki beszéd a Léva és vidéki tanítóegylet választmányi gyűlésén; a M. Szemlében (1889. Nyilt levelek a szerkesztőhöz, irodalmi és társadalmi viszonyokról) és a Kath. Lelkipásztorban.
Munkái:
1. Korunk fő tévedései a religio körül. Egyházi beszédekben megfejtette. Jutalmat nyert pályamunka. Pest, 1853.
2. Mennyei nefelejts. Imakönyv keresztény katholikusok használatára. Bécs, 1854.
3. A boldogságos szűz Isten anyja Máriának élete. Pest, 1854. Hét képpel. (2. kiadás. Pest, 1855., 1865., 3. k. Bpest, 1881. 4. k. 1890., 1896. 23 képpel, bőv. 1900.).
4. Istennek földi országa Európában 1840 óta, vagyis minő viszonyban áll a katholicismus hitélete, azaz a hit és erkölcsök emelkedése, annak külterjedelméhez 1840 óta Európában? A pesti egyetemi hittani kar által Horváth-féle jutalommal koszorúzott pályamunka. Pest, 1855.
5. Jézus Krisztus Isten fia s a világ megváltója kinszenvedésének és halálának története. Balassa-Gyarmaton, 1858. (Tótul: Pest, 1863. és Szakolcza, 1869.).
6. Der neue geistliche Schild wider alle Gefährlichkeiten des Lebens und der Seele zu Wasser und zu Lande. Ein kath. Gebet- und Betrachtungsbuch auf alle Tage in der Woche. Nebst 14. Abbildungen von Heiligen. Wien, 1860.
7. Der Weg zum ewigen Leben. Ein Gebet- und Erbaungsbuch fur kath. Christen. Wien, év n. (6 kiadás).
8. Herz Mariae. Gebetbüchlein. Wien, év n.
9. Dcéra Sionská. Beszterczebánya, 1862. (Sion lánya. Imakönyv).
10. A 89-ki elvek és a kereszténység, vagyis: A mult századi hitetlen bölcsészet s franczia forradalmi elvekből született társadalmi és állami bajoknak fejtegetése a ker. hit s történelem szempontjából. A pesti m. k. egyetem hittani kara által Horváth József alapítványából jutalmazott pályamunka. Wien, 1865.
11. Róma, az apostoli szentszék és a keresztény világ. A XVIII. és százados vértanusági emlékünnep alkalmából. Wien, 1868.
12. A szentségek szentsége. Az az: az Istenember Jézus Krisztus valóságos jelenléte az oltári szentségben. Hiteles kútfők s különösen b. e. néhai Egri Lajos jeles kézirata nyomán megdönthetetlen védelvekkel kimutatva s megfejtve. Bpest, 1874.
13. Igaz-e, hogy a kath. iskolának eddig nem volt gazdája? Röpirat. Eger, 1876.
14. Az oltári áldozat. Bpest, 1880.
15. A szent angyalok története világkormányzási s embergondviselési szempontból. Esztergom, 1880-1884. Öt kötet 118 fametszettel.
16. A szent ősangyalok története világkormányzati s embergondviselési szempontból. A szentírás, egyházi s világi tekintélyes írók s egyéb hiteles kútfők nyomán. Esztergom, 1885.
17. Superintendens-e vagy püspök? Vagyis: A püspöki méltóság a kath. egyházban, különös tekintettel hazánkra. Esztergom, 1886.
18. Igaz-e, hogy mi katholikusok mindenben hátra vagyunk s ha igen, mi ennek az oka? Esztergom, 1888.
19. Viribus unitis coelestibus; vagyis szent atyánk XIII. Leo pápa imarendelete, mint a világbéke s egyházszabadság leghathatósabb eszköze. Esztergom, 1888. (Ism. M. Sion 1889. polemia).
20. Ártatlanok lilioma. Imakönyv a keresztény ifjúság számára. Winterberg, év n.
21. Jézus, a világ megváltója. Imák kereszt. katholikusok számára. Winterberg, év n.
22. Jézus legszentebb szíve az én oltalmam életemben és halálomban. Winterberg, év n.
23. Mennyei arany-kulcs. Imakönyv a mennyei boldogságban részesülni kivánó keresztény hívek számára. Winterberg, év n.
24. Új rózsa-kert. Imakönyv. Winterberg, év n.
25. Szerelmi lángok Jézus- és Máriához. Winterberg, év n.
26. Égi kalauz a lelki épülés és áhítat terén. Imakönyv ker. katholikusok számára. Bpest és Winterberg (1890).
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 330. l.
M. Sion 1886. 831. l.
M. Könyvészet 1886., 1888., 1890.
Religio 1890. 21. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pesti Napló 1890. 66. sz. (Nekr.).
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka, Nagyszombat. 1893. 342. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum. Strigonii, 1894. 804. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 852. l.
Mihalovics Ede, A katholikus prédikáczió története Magyarországon. Bpest, 1891. II. 648., 654. l.