színműíró és szerkesztő, nagyváradi (Biharm.) származású; 1821-ben III. éves bölcselethallgató és a 30-as években hirlapíró és szerkesztő volt Pesten; különösen a Bajzával folytaton hosszas polemiájával tünt fel. Önérzetes, makacs ember volt, a ki lapjának szini kritikája miatt ellentétbe jövén Bajzával, évekig folytatta vele a harczot. Utolsó évében megbetegedett és gyógyítás végett testvéröcscséhez M. Miklós orvosdoktorhoz ment Aradra, hol 1841. július 22. meghalt.
Költeményei a Szépliteraturai Ajándékban (1821-1832.); czikkei a Hasznos Mulatságokban (1821. költemények M. aláírással 1832. Jelki András viszontagságai); a Rajzolatokban (Kritikai töredékek cz. közölt szini kritikákat, Őszinte testvérek és X et comp. alájegyzéssel, 1836. II. 54. sz. Bajzához az antikritikushoz, 1837. Kisfaludy Károly jellemzése, Helmeczy úr mint szerkesztő és publicista, Életképek a világból rajzolva, 1838. Egy pár szó a szinészetről és színigazgatásról; sürűn polemizált az Athenaeum és Bajza ellen a lapban).
Munkái:
1. Óda tek. és tudós Markovics Pál úrnak… az oskolai esztendő végén. Pest, 1822.
2. Nagym. Cziráki és Dénesfalvi gróf Cziráky Antal úr Magyarország főbirájához… midőn 1829. eszt. bőjtmás hava 2. a magy. kir. universitás előlülői fényes hivatalába lépett. Pest. (Költemény).
3. Rajzolatok. Az élet köréből. Pest, 1833. (I. füzet. Karczolatok).
Színművei: András és Béla, vagy korona és kard, eredeti historiai dr. 5 felv. (előadták Pozsonyban 1833. ápr. 15.); Garaboncziás diák, tüneményes vígjáték 3 szakaszban népdalokkal és tánczczal, zenéjét alkalmazta Pály Elek, a tánczot Szőllősy Lajos (először Budán 1834. aug. 23., 25., 30., okt. 12.; nov. 30., 1835. márczius 31., június 8., decz. 6., 1836. máj. 1., júl. 24., szept. 4., decz. 26., 1837. márcz. 5., Pesten 1837. okt. 8., nov. 14., 1838. márcz. 4., máj. 13., jún. 24., 1839. jan. 6., jún. 23., 1840. szept. 27., 1841. nov. 7., 1842. febr. 27., okt. 23., 1843. febr. 5., jún. 11., okt. 8., 1844. júl. 21., okt. 6., 1849, febr. 2., 1854. júl. 5.; Nagyváradon 1835. máj. 31.; Kolozsvárt 1834. decz. 28., 1837. febr. 2., decz. 27., 1838. szept. 30., 1840. ápr. 26., szept. 15., 1845. jan. 19., 1846. jan. 25., Debreczenben szept. 26., okt. 4., nov. 15., 1836. jan. 3., Kassán 1861. decz. 8.); Tündér Ilona, tüneményes vígj. 3 szakaszban, zenéje Szerdahelyi Józseftől, az új díszítményeket és repülőgépeket festette Engert (először Pesten 1838. aug. 5., 6., 16., 24. Megjelent a Rajzolatok 1838. II. 21. és köv. sz.).
Kéziratban a m. n. múzeumban: Versezetei 1823. 4rét hét levél; Hangzatok Chloe és Daphnéhez, versek 8rét 4 lap.
Szerkesztette a Rajzolatok a társasélet és divatvilágból cz. hetenként kétszer megjelenő lapot 1835. júl. 7-től 1839. jún. 23-ig és a Sürgöny cz. politikai hetilapot, mely szintén kétszer jelent meg hetenként. Literaturai Csarnok cz. melléklapjával 1844. jan. 2-tól decz. 31-ig Pesten.
Honművész 1834. 69. 72. 73., 1838. 63. sz.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irod. Története.
Figyelő II. 159., X. 366., XI. 32., XVII. 199., XX. 339. és köv. l.
Bayer József, A Nemzeti Játékszin Története és A Magyar Drámairodalom Története.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények 1900.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1901. 846. l. (M. és Bajza József).
Egykorú Szinházi Zsebkönyvek és szinlapok.