jogi doktor s ügyvéd, M. Mihály és Urbanovics Karolin fia, szül. 1835. decz. 7. Csábrág-Varbókon (Hontm.); középiskoláit Szarvason, Selmeczen és a kir. kath. gymnasiumban Pozsonyban végezte, hol a jogi akadémiára is beiratkozott. Mint ügyvéd Pozsonyban telepedett le. 1864-ben ág. ev. esperesi egyházi felügyelő lett. Rajongó híve volt a tót nemzetiségi eszmének; ismeretes az ág. ev. egyházi kerületi gyűléseken tanusított magyarellenes szerepléséről, midőn Turócz-Szent-Mártonban erősen kikelt a nagy-rőczei és turócz-szent-mártoni gymnasiumok megszüntetése tárgyában. A nemzetiségi izgatásban, míg bírta teste, lelke ép erejét, erősen részt vett. A felvidéki tótok rendkívül bíztak benne s hozzá fordultak, ha jogi tanácsra vagy a törvény előtt védelemre volt szükségük Turócz-Szent-Mártonban. A pozsonyi esküdtszék előtt szerepelt utoljára a Hurbán-Smertych-féle sajtóperben, midőn Hurbant, a panaszost képviselte. E perben, melynek alapját az képezte, hogy Smertych éles hirlapi czikkben megírta, hogy Hurbán még most is használja a forradalom előtt összeharácsolt ékszereket, a pozsonyi esküdtszék ítélete fölmentő volt. Később azonban agylágyulásba esett és 1887. szept. 11. meghalt.
Munkái:
1. A Felvidék. Felelet Grünwald Béla hasonnevű politikai tanulmányára. Pozsony, 1878.
2. Protestantismus és panszlavismus. Felelet Felvidéky hasonczímű röpiratára. Pozsony, 1882.
Slovenské Pohl'ady 1887. 9. és 10. sz. arczk.
Egyetértés 1887. 254. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 835. l. (Sebeszta).