főreáliskolai tanár, M. Mihály és Pampuk Jozéfa fia, szül. 1851. okt. 4. Gyöngyösön (Hevesm.); szülővárosában a ferencziek gymnasiumában tanult az ötödik osztályig; a VI-at Egerben mint egyházi papnövendék végezte s mint ilyen tett érettségi vizsgálatot 17 éves korában. 1869. okt. főpásztora meghagyásából hittudományi tanulmányokra Pestre ment a központi papnevelőintézetbe. Még ez év decz. onnét kilépett, a tanári pályát választotta s az egyetem bölcseleti karába iratkozott be, a hol is 400 frt állami ösztöndíjjal folytatta tanulmányait. A szorgalmas egyetemi polgárt a miniszterium a gyakorló-gymnasium történelem-földrajzi szakosztályának rendes tagjává, az 1872-1873, tanévre a paedagogiumhoz gyakorló tanárnak nevezte ki. Időközben a magyar n. múzeum rendezésénél négy évig foglalatoskodott. 1873. szept. 22. nyujtotta be folyamodványát a kassai főreáliskola igazgatóságához alkalmaztatás végett. Itt néhány hónapig tanárkodva, a fekete himlő áldozatául esett 1874. márcz. 16.
Költeményeket írt 1868-tól a Szabadegyházba, a Szabadsajtóba; a Gyöngyösbe, melynek társszerkesztője is volt, a Kecskemét-Vidéki Közlönybe s a Jászkunságba. Az «Uj év napján» cz. költeményét életrajzírója közli a Gyöngyösi Ujságban (1897) mint mutatványt a sajtó alatt levő kötetből; ezen kötet megjelenése azonban Murajda halálával szintén elmaradt.
Abauj-Kassai Közlöny 1874. 12. sz.
Gyöngyösi Ujság 1897. 1. szám (Murajda Nándor).
A kassai állami főreáliskola Értesítője 1896. 135. l.