kir. tanácsos, orvosdoktor, szül. 1802-ben Rozgonyban (Abaujm.); 1832-ben nyert orvosdoktori oklevelet a pesti egyetemen; azután tanulmányutat tett Német-, Franczia-, Angol- és Olaszországban; ezalatt Hahnemannal a homöopathia megalkotójával személyesen megismerkedvén, lelkes híve és követőjévé vált. Utazásából hazatérve, Sátoralja-Ujhelyben telepedett le mint gyakorló-orvos; 1846-ban Pestre tette át lakását és a legelőkelőbb családok, így Széchenyi, Andrássy, Lónyai, Kazinczy, Majláth és Kossuth családok orvosa volt; később az országos egészségügyi tanács rendes tagja lett; a m. hasonszenvi orvosi egyesület alapító s rendes tagja, az orosz cs. szent Szaniszló-rend vitéze volt. Utolsó éveiben nyugalomba vonult és Budapesten 1880. júl. 3. meghalt 70. évében.
Czikke a Hasonszenvi Lapokban (1869. Külön vélemény a hasonszenvészetnek jövendő törvényes állását az orvosegyetemnél illetőleg, az országos közegészségi tanács e tárgyra vonatkozó véleménye ellen).
Munkája: Dissertatio inaug. medica de cubebis. Pestini, 1832.
Szinnyei Könyvészete.
Gyászjelentés és fiának Moskovitz Gézának szives közlése.