jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő, szül. 1847. jan. 12. Pesten; 1859-ben belépett a kegyesrendiek pesti gymnasiumába s itt letevén az érettségi vizsgát, a pesti egyetemen jogot hallgatott. 1873-ban megkapta a jogi doktori oklevelet és 1874-ben nyerte el az ügyvédi oklevelet. 1876-ban a Budapest VII. kerületi választók bizalmából fővárosi törvényhatósági bizottsági tag lett, mely minőségében az igazoló választmány elnöke, a közigazgatósági bizottság, a kijelölő választmány, a népszinházi és 45-ös bizottság tagja és a magyar iskola-egyesület VII. kerületi választmányának elnöke. Ezenkívül elnöke 23 év óta a VII. kerületi erzsébetvárosi körnek és a VII. kerületi közjótékonysági egyesületnek. 1892-ben egyhangulag Budapest VII. kerületében országgyűlési képviselővé választatott meg. Az 1893. márcz. 4. Budapesten tartott országos liberalis nagygyűlésnek, melyen az ország különböző részeiből több mint 100, 000 ember jelent meg, egyik vezérszónoka volt és mint ilyen az egyház-politikai javaslatok érdekében nagyhatású beszédet intézett az egyesültekhez. A költségelőirányzatok, a kerületi előljáróságról szóló törvény és az egyházpolitikai javaslatok tárgyalása alkalmával többször szólalt fel úgy a képviselőházban, mint a szabadelvűpárti körben és egyáltalában lelkes és hű támogatója volt ezen egész idő alatt minden szabadelvű eszmének. 1892 óta képviseli a főváros VII. kerületét szabadelvű programmal, kivéve azon időközt, midőn a millenniumi kiállításbérlet képviselőházi szóvátétele kapcsán az ellenzék által hevesen megtámadtatván, mandatumáról lemondott; ekkor Csernátony választatott helyébe. Csernátonynak 1901-ben történt halála után a kerület bizalmából újra a házba került.
Czikke a Jogtudományi Közlönyben (1876. A bélyeg- és illetéktörvény 83. tételének magyarázata).
Országgyűlési beszédei 1892 óta a Naplókban vannak.
Vasárnapi Ujság 1892. 5. sz. arczk., 1901. 40. sz. arczk.
Ország Világ 1896. 44. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 323. l.