Morvay Lipót (alsó-draskóczi),
r. kath. esperes-plébános, szül. 1843. máj. 14. Királyrévben (Pozsonym.); gymnasiumi tanulmányait Nagyszombatban, a theologiát 1868-ban Esztergomban végezte, hol a magyar egyházi irodalmi társaságnak tevékeny tagja és elnöke volt. 1868. aug. 2. fölszenteltetett; segédlelkész volt Dunaszent-Pálon, 1869. Komáromban és 1871. Hédervárt; 1874. aug. nagyszombati főgymnasiumi tanárrá neveztetett ki. 1881. decz. 21. a vajkai, 1887. márcz. 20. a vámos-mikolai plébániát kapta; jelenleg Zsigárdon (Pozsonym.) plébános.
A Kath. Lelkipásztorban több szent beszédet közölt; a Tanodai Lapokban polemikus czikkeket az iskolák elközösítése ellen; a Kath. Néplapban, a M. Államban és az Érsekujvár és Vidékében czikkeket a napi kérdésekről; az István bácsi Naptárában értekezéseket a jogképződésről és egy kérdésről a szent hajdanból; írt még az egri Népujságba. Czikkei a M. Sionban (1868. Mörl Mária, életkép); az István bácsi Naptárában (1876. Az őrült anya, 1878. A kereszt, 1884. A tékozló fiú, 1887. A mór leány, legenda) sat.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 342. l.
Némethy, Ludovicus, Series Parochorum 801.
Schematismus Strigon. 1901.