Morländer Mór (családi nevén Engländer),
színigazgató, szül. 1818. febr. 20. Kis-Martonban (Sopronm.), egy pesti zsidó nagykereskedő egyetlen fia; a soproni ág. ev. lyceumban végezte a hat gymnasiumi osztályt és három évig a bécsi műegyetem hallgatója volt; szülei ekkor egy berlini kereskedőházba adták tanulónak. Azután beutazta Német, – Angol-, Franczia-, Olaszországot és Dániát. 1838-ban belépett atyja kereskedésébe, ki öt év mulva társának fogadta. Miután atyja időközben meghalt, 1848-ban kereskedői üzletét megszüntette, minthogy az akkori zavargások alatt nagy veszteségeket szenvedett. Minden idejét és tehetségét a hirlapirodalomra és színműírásra fordította. 1859-ben átvette a Bäuerle-féle Theaterzeitung kiadását és szerkesztését Bécsben; azonban ezen hirlappal nem boldogult és egy év mulva megvált tőle. Ekkor a bécsi Carlszínház igazgatójával lépett társszerződésre; de ezt is hat hónap mulva nagy veszteséggel fölbontotta. Pestre tette át lakását, hol 1863. máj. 3. a naponként megjelenő Der Zwischenakt cz. lapot alapította (közölte az összes budapesti színházak színlapjait, szinészi híreket, elbeszéléseket és vegyestartalmú czikkeket), mely elég jól sikerült, czímét azonban 1864-ben Der Tagesbote-ra változtatta, mely később Pester Journal-ra változott át és esti kiadással bővítve, egy harmadik melléklapja is volt Der Zwischenakt cz. a színház, művészet és irodalom köréből; mind a három lapot elég jó sikerrel szerkesztette, azonban a sok keletkező hirlappal nem versenyezhetvén, lapjait eladta. Nyomorral küzdve, több színházigazgatónál titkári hivatalt viselt Bécsben és Pesten. A Theatralischer Unsinn cz. bohózatával azonban nagy sikert aratott, mely Németország több színpadán, így Bécsben, Berlinben, Hamburgban és Majna-Frankfurtban mint repertoir-darab gyakran színre került; Pesten is: Színházi bohóság, énekes bohózat 3 felv. cz. Zádor fordításában 1861. jan. 20. Budán a népszínházban először előadatott, később is még két fordításban magyarul és németül gyakran került szinre. Több évig volt német színházigazgató Pesten a Gyapjú-utczában; közben egy nyáron a Feld-féle pesti városligeti színkörben titkári hivatalt is viselt. Végre nyugalomba vonult és még néhány évig színműírással foglalkozott, míg 1886-ban látása elhomályosult. Meghalt 1898. márcz. 7. Budapesten.
Színművei az említetten kívül a következők: Heerschau auf dem Felde der Parodie, 4 felv. (A Theatr. Unsinn II. része, előadatott Bécsben); Der Kobold am Plattensee, balett szöveggel 2 felv. (Bécsben); Ueber Land und Meer, énekes bohózat 4 felv. (Pesten az Erzsébettéri színházban); Was ist Liebe, énekes színmű egyfelv. (Pesten); Ein Ehestands-Kapitel, vígj. 1. felv. (Pesten); Nach dem Theater, vígjáték 1. felv. (Pesten); Eine Theaterprobe, énekes bohózat 1 felv. (Pesten); Er ist ein Narr, bohózat 1 felv. (Bécsben a Carl-színházban); Kling Kling, bohózat 1 felv. (Bécsben); Die Naturgrille, énekes paródia 3. felv. (Bittnerrel együtt, Bécs); Narcisserl, énekes bohózat 1 felv. (Bécsben); Der elektrische Telegraf, énekes bohózat 3 felv. (Bécsben); Ein Ecksitz im Parterre, énekes bohózat 3 felv. (Bécsben); Lohengelb, énekes paródia 1 felv. (Bécsben); Ein jüdischer Honvéd, énekes jellemkép, Lukácsy után ford. (Pesten a Herminatéri színkörben); Die Galloschen des Glücks, énekes bohózat 3 felv. (Pesten a városligeti színkörben); Die Weibermühle, énekes népszínmű 3 felv. (Bécsben a wiedeni színházban); Ein närrischer Kerl, énekes bohózat 3 felv. (Pesten az Erzsébettéri színházban); Tou-Tou, énekes szinmű 1 felv. (Pesten); Durch Nacht zum Licht, énekes népszínmű 4 felv. (nem adatott elő); Ich wart' auf Geld, bohózat 1 felv. (Bécsben); Orpheus auf der Oberwelt, énekes bohózat 1 felv. (Bécsben); Ninicherl, énekes bohózat 3 felv. (Pesten); Die Frau in Blau. Ezen színműveknél legnagyobbrészt (Wurzbach szerint) Berla, Bittner, Hafner és Nestroy voltak közreműködői.
Hölgyfutár 1863. 41., 45. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XIX. 95. lap.
Pesti Napló 1898. 67. szám.
Pester Lloyd 1898. 53. sz. Abendblatt és önéletrajzi adatok.