egyetemes orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, M. Mihály ág. ev. lelkész fia, szül. 1858. márcz. 16. Béren (Nógrádm.); a gymnasiumot Aszódon és Iglón végezte; az orvosi tudományokat a budapesti egyetemen hallgatta, hol 1881. nov. egyetemes orvosdoktorrá avatták. 1881-82. a gyógyszertani tanszék mellett mint gyakornok, majd mint tanársegéd volt alkalmazva. 1882. aug.-tól 1883. szept. végeig a szent Rókus-kórház bőr- és bujakóros osztályán, majd szülészeti és nőgyógyászati osztályán mint segédorvos működött. 1883. okt. 1-től 1889. okt. 1-ig az elmekórtani tanszék mellett mint tanársegéd volt alkalmazásban. 1887. ápr. a budapesti egyetemen az elmekór- és gyógytan magántanárává képesíttetett és júl. az igazságügyminiszterium által a budapesti kir. törvényszéknél a letartóztatottak és elítéltek megfigyelő osztályának vezetésével bízatott meg. 1886-ban a kir. orvosegyesület jegyzővé majd titkárrá választotta. 1890-ben az igazságügyi orvosi tanács tagja, 1892-ben a budapesti egyetemen a törvényszéki elmekórtan és lélektan rendkívüli tanára lett. 1894. a törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagja, 1902. febr. 9. az elmekór- és gyógytan nyilv. rendes egyetemi tanára lett. Tagja a magyar jogászegylet börtönügyi bizottságának is. Tanulmány szempontjából beutazta Német-, Franczia- és Angolország, Belgium és Svájcz nevezetesebb helyeit; 1892-ben a Brüsselben tartott nemzetközi bűnügyi embertani congressus tiszteletbeli elnökévé választatott.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1882-84. könyvismertetések, 1885. Koponyasértés folytán fellépő epilepsia esete, Casuistikus adatok a törvényszéki lélektanhoz, Az epilepsiáról, 1886. Önkéntes suggestio epilepsiás nőknél, 1886. Az alkoholismusról kórodai észleletek és vizsgálatok alapján, A veszettségről, Adatok a hysteriások hőmérséki, érverési és légzési viszonyairól, Az alkoholismus szerepe a törvényszéki lélektanban, 1887. További adatok a veszettség kórodai képéhez, 1888. Az epilepsia tanáról, Hysteriás tünetek az agy bujakóros elváltozásainál kórszövettani vizsgálatok alapján, németül is megjelent, A psychikus infectióról, A csökkent, korlátolt, beszámítási képességről, 1889. Néhány gyakorlati megjegyzés a hysteriáról és hypnotizmusról egy castrált hysteroepilepsiás eset kapcsán, németül is, 1890. Hysteriás látótér éber és hypnotikus állapotban, Az idegesség szerepe a társadalomban, 1890-91. Törvényszéki elmekórtani casuistika, 1891. Uti jegyzetek a külföldi tébolydákról, Az elmebeli állapotok megfigyelésénél szem előtt tartandó főbb iránypontok, 1892. A környéki ingerek befolyása az érzékcsalódásokra, A paralysis progressiva kezdeti tüneteiről, Az elmebetegségek társadalmi szempontból, Tébolyodottság gyilkos kisérlete, A perlekedő tébolyodottságról, 1893. Hüdéses elmezavar, lopás, Az epilepsiások beszámítási képességéről); a Mentők Lapjában (1890. Mentőeljárások elme- és idegkórtani megbetegedésekben); a Gyógyászatban (1890-93., 1895. Az elmekór- és gyógytan haladása, 1891. A degenerativ tünetek jelentősége a bűnösségi hajlamnál, 1893. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Az izombeidegzési rendellenességek elmebetegeknél, 1895. A bűncselekményt elkövetett elmebetegek és elmebeteg fegyenczek elhelyezéséről, 1895. Okirat-hamisítás, hamis vád és önvád pathologikus alapon).
Munkái:
1. A női ivarszervek elephantiasisának két esete. Bpest, 1883. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból.).
2. Vizsgálatok a tuberculosis körül. Bpest, 1883. (Különny. az Orvosi Hetilapból.).
3. A bujakóros psychosisokról három eset kapcsán. Bpest, 1881. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
4. Az elmebetegségek tankönyve. Kórodai vizsgálatok alapján orvosok és orvostanhallgatók számára. Irta Krafft-Ebing R. báró. Németből ford. Átnézte dr. Laufenauer Károly. Bpest, 1885. (Zofahl Rezsővel együtt. Magy. orvosi Könyvkiadó Vállalat).
5. A gyakorlati elmekórtan vázlata. Különös tekintettel az elmebetegekre vonatkozó hazai törvényeinkre s ministeri rendeletekre. Bpest, 1888. (2. bőv. kiadás. Bpest, 1897).
6. Előadások az idegrendszer betegségeiről. III. köt. Charcot J. M. után ford. Bpest, 1889.
7. A gyakorlati orvostan haladása. Bpest, 1890. (Többekkel együtt).
8. Az orvosi mentés kézikönyve. Bpest, 1891. (Többekkel együtt).
9. Az elmebeli-állapotok megfigyelésénél szem előtt tartandó főbb iránypontok. Bpest, 1891.
10. A perlekedő tébolyodottságról. Bpest, 1893.
11. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Bpest, 1891.
12. A gyermekkorban levő büntetésekről. Bpest, 1896.
13. A polgári törvénykönyv tervezete orvosi szempontból Bpest, 1901. (Kritikai tanulmányok II.).
14. Az orvos működési köre az igazságügyi közszolgálatban. Szervezet. Büntetőjog és eljárás. Polgári törvénykezés. (Törvényszéki orvos-, elmekór- és lélektan). Büntetések végrehajtása. Bpest, 1901.
Jegyei: M-K. és -k. (az Orvosi Hetilapban).
M. Könyvészet 1888., 1890-1891., 1896-97. 1901.
Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Budapest, 1896.
Pallas Nagy Lexikona XII. 791., XVIII. 286. l.
Pagel, J., Biogr. Lexikon. Berlin, 1901. 1158. l.
Corvina 1901. 25. sz.
Budapesti Hirlap 1902. 19. sz.
Ország Világ 1902. 4. sz. arczk.