jogi doktor, főispán, szül. 1853-ban Gálszécsen (Zemplénm.): fia M. Istvánnak, Zemplénmegye főispánjának; középiskoláit Budán, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol jogi doktori oklevelet nyert. 1877-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1884-ben a sátoraljai kerületben egyhangúlag képviselővé választatott és ekkor visszalépett az ügyvédség gyakorlatától. Az 1884-87. országgyűlés első ülésszakában a zárszámadási bizottságnak, a második és harmadik ülésszakban a közigazgatási bizottságnak volt tagja. A szabadelvű párt végrehajtó-bizottságának jegyzője. 1887-ben régi kerületében újra megválasztatott; a zárszámadási bizottság jegyzője s előadója volt. 1891-ben Temesvármegye és Temesvár főispánjává nevezték ki. 1899. máj. 1. megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1888-1891) vannak.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 269. l.
Pallas Nagy Lexikona XII. 747., XVIII. 282. l.