a váczi siketnémák intézetének első tanára; Pesten végezte az egyetemet és Bécsben a cs. siketnémák intézetében tanulta a siketnémák tanításának módját. 1801-ben hazájába visszatért és eleinte a királyi udvari kamaránál szolgált, majd a váczi siketnéma intézet tanára lett. Meghalt 1836. márczius 29. Váczott 60. évében.
Munkái:
1. Első megesmerések a siketnémák számára. A magyar kir. siketnéma intézetben lévő nevendékek hasznára. Ford. Vácz, 1810.
2. Bevezetés a siketnéma oktatásmódba, a szerént a mint azt Párisban de L'Epée apátúr előadta. A magyar nyelvhez alkalmaztatta A váczi kir. magyar siketnéma intézetről szólló tudósítással, és egy rézmetszéssel. Első rész. Pest, 1812.
Fordított színművei: Lassú viz partot mos, vigj. 4 felv. Schröder Fr. L. után. (előadatott Budán 1794., Pesten 1808. aug. 5., 1809. ápr. 10., Budán 1833. szept. 22., 1836. nov. 24. és Pesten 1837. okt. 19.); Kőváry Sándor, vagy a mardosó lelkiismeret, szomorújáték 4 felv. Iffland után, (Pesten 1807. decz. 15., 1809. kétszer és 1810-12); A csacsogó, vigj. 5 felv. Ford. (Pesten 1808. szept. 9. és 1814., Székesfejérvárt 1812., 1814.); Ravasz özvegy asszony, vigj. 1 felv. Kotzebue után (Pesten 1809. márcz. 16. és 1810.).
Hazai s Külföldi Tudositások 1836. II. 30. sz.
Jelenkor 1836. 30. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 547. l.
Figyelő XVII. 119. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése.