bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, M. János osztrák katona, 1848-49-ben honvéd tüzérfőhadnagy, utóbb községi biró fia, szül. 1855. aug. 7. Bács-Péteriben; 1877-ben nyert tanári oklevelet; 1880-ban Zomborba került tanárnak. Lapjában, a Bácskában a hegyesszeghegyi honvéd-síremléket, a bajai Tóth Kálmán-szobrot s a Bács-Bodroghmegye monographiáját ő kezdeményezte. 1893-ban Pozsonyba helyeztetett át és ekkor az ottani lapokba írt. 1894-ben Budapestre került és újra beiratkozott az egyetemre, hogy nemzetgazdasági s rokon tárgyakat hallgasson. Jelenleg a latin és görög nyelv tanára a budapesti VIII. kerületi főgymnasiumban.
Czikkeket írt az ujvidéki kir. gymnasium Értesítőjébe (1878. Iskola és élet); a Délmagyarországi Lapokba (1879); az Üstökösbe (1880-1883. szatirák és epigrammák); a közoktatásba (1882-1883); az Állami Tisztviselők Lapjába (1897. Számvitelünk magyarsága ellen, Az új számviteli törvényjavaslat, Az új számviteli törvény életbeléptetéséhez); a Zombor és Vidékének is munkatársa volt. Jelenleg főkép szőlőszettel foglalkozik és a Borászati Lapok czikkírója; paedagogiai és közgazdasági folyóiratokba is ír.
Munkái:
1. A zombori új templom története. Zombor, 1881. (Különny. a Bácskából).
2. Párhuzam Xenophon és Platon symposionja között. Fehértemplom, 1879. (Különnyomat a fehértemplomi főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
3. Az egységes középiskola mint reform. Pozsony, 1893. (Különny. a Középiskolából).
4. Magyar államszámviteltan. Az élő gyakorlatból írta… Bpest, 1897. Két kötet.
Szerkesztette 1880. jan. 27-től 1893 végeig a Bácska cz. hetenként kétszer megjelenő lapot Zomborban.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1897.
Vajda Névkönyve 60. l. és önéletrajzi adatok.