kir. tanácsos, vinczellérképezdei igazgató-tanár, nemes M. István és Midler Anna fia, szül. 1850. febr. 17. Esztergomban; gymnasiumi tanulmányait befejezve, 1869-ben a keszthelyi gazdasági tanintézetbe lépett és a cursus végeztével 1871-ben Szlávy József az akkori földmívelési miniszter külföldi tanulmányútra küldte. Németországban Karlsruheban a műegyetemen chemiát, földtant, növénytant és a borászatot hallgatta; mellékesen pedig Blankenhorn Adolf tanár borvegytani laboratoriumában segédkezett; itt analysált a földmívelési miniszterium megbizásából 32 magyar bort első ízben. Ezután beutazta Francziaország, Svájcz és Németország főbb borvidékeit. 1872 őszén hazatérve; a tapolczai gazdasági s borászati iskola igazgatójává nevezték ki, hol 1876-ig működött; ekkor a budai országos központi vinczellérképzőhöz hívták meg igazgatótanárnak. 1877-ben a lausannei nemzetközi filloxera-congressusban vett részt, 1878. a párisi kiállításon, mint a központi bizottság tagja, a borkiállítás rendezésével bizatott meg. Az 1879-ben Budapesten tartott ampelographiai congressus megbízta Magyarország történeti előadásával, (mely francziául a Bulletin ampelographiqueben jelent meg 1880-ban; ez németül is több lapban). Az országos magyar gazdasági egyesület által 1850 óta fentartott budai vinczellér-képezde és szőlőiskola 1881-ben államivá tétetvén, ismét állami szolgálatba került. 1882-89-ben minisztere több ízben kiküldte Francziaországba a filloxera elleni védekezési eljárások tanulmányozására. E tárgyban Nagy-Maroson és Székesfejérvárt felolvasásokat tartott. 1886-ban Kállay Béni közös pénzügyminiszter meghívta Bosznia és Herczegovina részére szaktanácsosnak; itt nyolcz évig támogatta a minisztert és magyarok alkalmazása mellett létesítette a két tartományban a nemes gyümölcstermelést, a modern szőlőművelést és pinczekezelést. 1889-ben kiküldetett Bordeaux és Agen vidékére a szilvatermelés és aszalás tanulmányozására. 1892-ben gróf Bethlen András miniszter kiküldte külföldre a kertészeti szakiskolák tanulmányozására; meglátogatta a klosterneuburgi, trojai, potsdami, geisenheimi, ventlingeni, versaillesi, gandi és vilvordei kertészeti intézeteket és ezután készítette el a budai kertészeti tanintézet tervezetét; ez az intézet a párisi kiállításon az első díjat nyerte el. 1894 őszszel nyilt meg ezen tanintézet, melynek M. volt az igazgatótanára. 1895-ben a szent-pétervári nemzetközi kertészeti kiállítás és congressusra a kormány képviselőjeül küldetett ki, ekkor III. Sándor czár a szent Anna-rend commandeur keresztjével tüntette ki s a budai tanintézet nyerte el a czár ezüst serlegét. 1897-ben Darányi Ignácz miniszter a földmívelési miniszteriumban gyümölcsészeti és kertészeti ügyosztályt állítván, őt hívta meg ez osztály vezetésére. 1897-ben a magyar kormányt a hamburgi kertészeti nemzetközi kiállításon, 1898. pedig a gandi (Belgium) nemzetközi kertészeti tanügyi congressuson képviselte. Ezen év máj. 9. ő felsége által országos gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszteri biztosnak neveztetett ki s ugyanakkor a vaskoronarend III. osztályát kapta. 1889-ben Angolországba küldetett a gyümölcsértékesítés tanulmányozása végett. 1893-ban királyi tanácsosi czímet nyert.
Czikkei a Természetben (1872); a Borászati Füzetekben (1873); a Weinlaubeban (1874); a Gyakorlati Mezőgazdában (1872. A magyar borászat állapota és feladata, A borok iskolázásáról, A szüret, A borok szépítéséről, 1873. Szőlőültetés simavesszőkkel); a Borászati Lapokban (1874. Van-e a ködnek befolyása a szőlőtőkére? A szalmabor készítése); a Borászati Füzetekben (1871. Aphorismák Esztergom vidékének borászati viszonyairól, 1872. A must szellőztetéséről, A must szeleléséről, 1873. A tapolczai gazdaság és borászati felsőbb népiskola); a Gazdasági Lapokban (1873. A magyar borok vegyelemezése); a Földmívelési Érdekeinkben (1874. A gazdasági szakoktatás kérdéséhez); az Erdélyi Gazdában (1893. Alsó-Ausztria kertészeti viszonyai); a Vasárnapi Ujságban (1893. Jókai mint szőlősgazda és kertész); az Egyetértés vasárnapi «Mezőgazdaság» rovatát vezette; írt több szakczikket a Pester Lloyd, a Pesti Napló, Hon, Köztelek, Szántóvetők Lapja, a Pomologische Monatshefte, Kertészeti Lapok és a Kert cz. lapokba. A Hamm, W., Das Weinbuch cz. nagy díszműben Ungarns Weine cz. fejezetet írta; a kertészeti részt írta még az Osztrák-magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalatban, a M. Kincsesházban és Magyarország földmívelése (1896) cz. nagy műben sat. A hazai és külföldi szakfolyóiratokban sok czikket írt és Magyarország borászati térképét legnagyobb részben ő tervezte.
Munkái:
1. Az okszerű borászat alapvonalai. Előadásaihoz rövid vezérfonalul. Keszthely, 1869. (2. bőv. kiadás. Bpest, 1877. Teljesen átdolgozott kiadás. Keszthely, 1891.),
2. A vegytan alapvonalai gazdasági szakiskolák számára. Bpest, 1873. Két kötet. (I. Szervetlen vegytan. II. Szerves vegytan).
3. Jelentés a lausannei nemzetközi phylloxera-congressusra történt kiküldetése eredményéről. Bpest, 1877.
4. Az okszerű szőlőművelés és borászat kézikönyve… 159 ábrával. Bpest, 1883. (2. bőv. kiadás. Bpest; 1888. 169 ábrával. 3. bőv. kiadás 192 ábrával. Bpest, 1897. 4. jav. kiadás. Bpest, 1899.).
5. A szőlő oltása. Bpest, 1883.
6. Szőlőművelési káté, vinczellérek, gyakorlati szőlőművesek és kisebb szőlőbirtokosok használatára. Bpest, 1885. (2. kiadás 1896., 3. k. 1899., 4. k. 1900. Bpest).
7. A budapesti m. kir. vinczellérképezde Évkönyve. Bpest, 1885.
8. Jelentése a phylloxeraügy tanulmányozása végett tett francziaországi tanulmányútjáról. Bpest, 1889.
9. Szőlőink ujjáalakítása amerikai szőlőfajok segélyével. Bpest, 1891.
10. Jelentés külföldi tanulmányi utamról, gróf Bethlen András miniszterhez intézve. Bpest, 1893.
11. Jelentés a szent-pétervári nemzetközi kertészeti kiállítás- és congressusról gróf Festetich Andor miniszterhez intézve. Bpest, 1894.
12. Exposition internationale d'horticulture a St. Petersbourg 1894. Bpest, 1894. (Catalogue des exposants de Hongrie… etablie par…).
13. Anleitung zum Weinbau in Reblausgebiten. Berlin, 1895. (Czéh Andrással együtt).
14. Jelentés a drezdai és berlini kertészeti kiállításról. Berlin, 1897.
15. A fatenyésztés, különös tekintettel a községi faiskolákra és befásításokra. Bpest, 1898. (A földmivelési miniszterium kiadványa. Négy kiadást ért 15, 000 példányban).
16. A mezőgazdasági gyümölcstermelés és értékesítés. 77 rajzzal. Bpest, 1899.
17. Jelentése… Darányi Ignácz m. kir. földmívelésügyi miniszterhez intézett… a f. év elején Angliába a gyümölcsértékesítés tanulmányozása végett tett útjáról, Bpest, 1899.
18. Magyar pomologia. Tetétleni és pusztaszentgyörgyi dr. Darányi Ignácz m. kir. földmívelésügyi minister megbizásából összeállította. Bpest, 1900. I. és II. füzet. (Magyar és franczia szöveg 12 szines képpel).
19. Termeljünk gyümölcsöt! Bpest, 1901. (A földmivelési miniszter kiadványa. Megjelent tót, ruthén, szerb és rumén nyelven is).
20. A nemes fűz művelése. Bpest, 1902. (Sajtó alatt).
21. Az ország egyes vidékein nagyban termelésre ajánlható gyümölcsfajták jegyzéke. Bpest, 1902. (A földmivelési miniszter kiadványa. Sajtó alatt).
Szerkesztette a Borászati Lapokat 1877-től 1886-ig, a Magyar Kertészt 1885-től és a Borászati Zsebnaptárt 1887-re és szerkeszti a Gyümölcskertész cz. lapot 1891 óta.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1891., 1897., 1899., 1900.
Zelliger Alajos, Esztergommegyei irók Koszoruja. Bpest, 1888. 136. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 746. l., XVIII. 282.
Budapesti Hirlap 1902. 177. sz. és önéletrajzi adatok.