ev. ref. tanár, szül. 1801. szept. 10. Serkén (Gömörm.), hol atyja M. István lelkész volt, ki három év mulva szemevilágát elvesztette; ezután a szerencsétlenné lett család az egyházkerülettől nyert csekély kegydíjjal Rimaszombatba költözött és M. 1807-ben itt kezdte el tanulását a gymnasiumban, hol Mészár Pál tanítójától elsajátította a német nyelvet. A költészeti osztályig haladt, mikor atyja meghalt és a fiú tanulmányainak folytatására 1815-ben Losonczra ment. 1818. szept. 12. a sárospataki főiskola akademikus ifjai közé lépett és nvolcz évig volt hallgatója a bölcseleti, jogi és theologiai tudományoknak; egyszersmind magán nevelőséget is viselt; elsajátította a franczia nyelvet és a classikusokban oly jártasságot szerzett, hogy Horatiust és Homért könyv nélkül tudta. 1824-ben mint esküdt deákot, majd mint köztanítót s könyvtárnokot alkalmazták. 1826-ban Rimaszombatba ment gymnasiumi igazgató-tanárnak. 1831-ben Kéry Mózes halála után Sárospatakra választották meg a mennyiség- és természettan akadémiai rendes tanszékére. Mielőtt ezt elfoglalta, az egyházkerület költségén külföldi egyetemekre ment és egy évig járt a bécsi polytechnikumba, a másik évben Berlinben hallgatta a szakjába tartozó tudományokat. 1833. nov. 16. foglalta el tanszékét latin értekezéssel: A természettudományok hasznairól közönségesen és különösen hazánkra nézve. Tantárgyát már magyarul adta elő, míg elődei felváltva latinul és magyarul tanítottak. 1851-ben a sárospataki gymnasium a miniszteri terv szerint újra szerveztetvén, nyolcz osztályúvá lett és igazgatójává őt választották. 1862-ben hajlott kora s a változott viszonyok miatt nyugdíjaztatott; ő azonban nyugdíjáról, családtalan lévén, a tanári özvegyek és árvák javára lemondott, sőt közel 20 ezer frt-nyi vagyonát, könyvtárát és összes ingóságait a sárospataki iskolára s közmíveIődési czélokra hagyta. A pénztárellenőri hivatalt holtáig hiven teljesítette. Meghalt 1873. máj. 15. Sárospatakon.
Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (VII. 1847. Fölhívás és terv meteorologiai szemléletekre); a sárospataki helv. főiskola Tudósítványában (1857. Carmen Francisco Josepho regi et reginae Elisabethae quum in itinere per Hungariam suscepto oras Patakinas altissima praesentia bearet, 1858. Sárospatak közép mérséklete 1847-1853). Munkatársa volt a sárospataki görög-magyar szótárnak.
Munkái:
1. Természettan, akadémiai ifjak számára. Sárospatak, 1841. Két kötet. (I. A testek tudománya, II. Az erő tudománya. Ezen külön czímmel is: Rövid erőtan vagy mechanika).
2. Kis természettan gymnasiumi ifjak számára. Sárospatak, 1843.
Kéziratban: Természettan felgymnasium számára; Felsőbb analysisre vonatkozó dolgozatai és évek óta észlelt meteorologiai jegyzetei.
Magyar Kurir 1833. II. 53. sz.
Danielik, Magyar Irók II. 206. l.
Orbán József, Emlékbeszéd Molnár István tanár felett, tartotta Sárospatakon 1875. júl. 4. Sárospatak.
Szinnyei Könyvészete.
Szinyei Gerzson, A sárospataki főiskola könyvtára. Sárospatak, 1884. 54., 56. l.
Uj M. Athenas 292. l.