bölcseleti doktor, zeneakadémiai tanár. Müller Dávid gyáros, háztulajdonos és Neustadtl Jozéfa fia, szül. 1872. szept. 7. Budapesten; középiskolai tanulmányait ugyanitt a kath. főgymnasiumban elvégezvén, az egyetemen jogot és bölcseletet hallgatott és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1890-ben meghívta Vadnay Károly a Fővárosi Lapokhoz, melynek több évig műbirálója volt és a hová számos aeszthetikai czikket írt. Utóbb tanulmányutazásokat és zenetörténeti kutatásokat végzett Olaszországban és Németországban; egyúttal Lipcsében folytatta zeneelméleti tanulmányait. Az 1896. ezredévi országos kiállításnak zenetörténeti csoportbiztosa volt. 1897-ben Mikszáth Kálmán meghívására az Országos Hirlap zenerovat-vezetője lett, 1899 óta pedig a Pester Lloyd műbirálója. 1900-ban a közoktatásügyi miniszter kinevezte az országos m. kir. zeneakadémiához a magyar zene elméletének tanárává; 1902 óta e tanszakon felül a magyar zene történetét is előadja. Müller családi nevét 1887-ben változtatta Molnárra.
Czikkei a Képes Családi Lapokban (1892. Rajz és Zenevilág); a Zenelapban (1892. Ének a szalonban, a magyar műdal érdekében), a Fővárosi Lapokban (1893. Az operáról, Országos zeneakadémia, Liszt Ferencz, a soproni szobor-leleplezés alkalmából; Zenészeti szemle, Serly Lajos zenekara. 1894. A jubiláló «Hunyadi», Három évig intendans: gr. Zichy Gézáról, M. kir. operaház 1884-94., 1895. Bianchi Bianca, a lapnak szinházi tudósítója is volt); a Nemzetbe (1897) bayreuthi leveleket írt; a Hétnek 1898 óta rendes zenei czikkírója; a Budapesti Szemlében (1899. Perosi és az egyházi zene, Három új dalmű: Roland mester, A hadi fogoly, Kukuska, 1900. Humor a programmzenében, A homerosi kérdés zenei megoldása); A Pester Lloydban (1899. Petőfi a magyar zenében); az Uj M. Szemle (1900.) majd minden füzetébe írt zenei krónikát, az Uj Időkben többek közt az 1621. Picchi-féle olasz «Balli d'arpicorolo» gyűjtemény magyar tánczainak első ismertetését írta. A m. tudom. akadémia számára gyűjti a zenei- és ének-műszókat.
Munkái:
1. A magyar hangsor akusztikai világításban. Bpest. 1900. (Különnyomat a Mathem. és természettud. Értesítőből. Előterjesztette Eötvös Loránd báró a m. tudom. akadémia III. osztályában.).
2. A zene elmélete, története és aesthetikája. I. kötet. Bevezető a zenetudományba. Az összhangtan, ellenponttan, alaktan és hangszereléstan vázlata. Magyar zene. Bpest, 1901. (Athenaeum Kézi Könyvtára XIX.).
Századunk Névváltoztatásai. Budapest, 1895. 162. lap.
Ország-Világ 1896. 13. sz. arczk., 1900. 29. sz. arczk.
M. Könyvészet 1900. és önéletrajzi adatok.