orvosdoktor, M. Mihály ág. ev. tanító és Kapotsi Éva fia, szül. 1713. decz. 23. Jákfalván (Vasmegye); a soproni ág. ev. gymnasiumban tanult; innét 1733-ban a pozsonyi lyceumba ment és 1738-ban a hallei egyetemen jogot hallgatott és ügyvédkedni kezdett Kolozsvárt; azonban nem volt ezen pályával megelégedve s nevelő lett előkelő családoknál. Másodszor is kiment Németországba, 1740. Belgiumba, 1744. Göttingába, hol az orvostudományt hallgatta, ott 1745. aug. orvosdoktorrá avatták, mire visszatért Kolozsvárra. Még azon évben a német császári természettudományi akadémia tagjai közé vette fel. A brassói barátjainak ajánlatára Oláhországba hívták meg, és mint gyakorlóorvos Bukarestben telepedett le; az előkelő családoknál széles ismeretséget szerzett és mint kerületi orvos ott 24 évig működött. Midőn a török-orosz zavarok támadtak, 1768-ban visszatért Brassóba, és aggkora napjait nyugalomban élte, és 1780. nov. 8. meghalt.
Munkája: Dissertatio inaug. medica sistens disquisitionem causarum sterilitatis hominum utriusque sexus. Halas, 1747.
Weszprémi, Succincta Med. Biographia Cent. altera. Pars postorior 266. l.
Benkő, Transsilvania II. 520. lap.
M. Hirmondó 1781. 2. sz.
Goedri János, Halotti tanítás. Pozsony, 1793.
Szinnyei Könyvészete.