főreáliskolai tanár, M. Ede kereskedő és Berzáczy Aloizia fia, szül. 1853. febr. 12. Nagyszombatban (Pozsonymegye); már gyermekkorában gyönge testalkatú volt és gyakran betegeskedett. A gymnasiumot Pozsonyban és Nagyszombatban végezte; utóbbi helyen tette az érettségit. A budapesti egyetemre kerülvén, egész lélekkel a tudományoknak szentelte magát; alaposan tanulmányozta kedvelt tudományait: a philosophiát, aesthetikát, a modern philologiát és az irodalmakat. Riedl Szende fölismerte benne a tehetséget és irodalmi munkásságra serkentette. Mikor az egyetemen a bölcseleti kurzust bevégezte, a budapesti VII. kerületi főreáliskolához ideiglenes tanárnak hivták meg.; 1875-ben pedig a soproni, akkor még városi reáliskolához helyettes tanárnak választatott; 1877. febr. ugyanazon iskolában a magyar és német nyelv és irodalomnak rendes tanára lett, mely állásában 1880-ben véglegesíttetett. Az irodalmi művészeti kör megalapításában buzgólkodott, egész erejét a kör felvirágzásának szentelte, gyakran felolvasott és a körnek másod-elnöke is volt. A Frankenburg-jubilaeum megtartását, mely Sopronban a magyar nemzetiség diadalünnepe volt, ő hozta, másodmagával, indítványba. Rajongott a művészetekért, azért Pestre évenként, Bécsbe többször is utazott; az 1881. szünidő alatt Olaszországot utazta be s meglehetősen kimerülve érkezett haza társai közé; ezen utazása tapasztalataiból a Florenczben cz. részletet az irodalmi és művészeti körben felolvasta s ez volt hattyúdala. Meghalt 1882. ápr. 12. Sopronban.
Czikkei a soproni főreáliskolai Értesítőben (1876. Toldy-gyászünnepély, beszéd, 1880. Széchenyi István emlékezete); a Figyelőben (1876. Zalán futása); a Sopronban (1879. 89. sz. Tompa Mihály); az Ellenőrben (1879. 15., 17. sz. Frankenburg); az Egyet. Philolog. Közlönyben (1880. De vita Antonii Bonfinii. Altdorf, 1698).
Munkái:
1. Magyar Kalliope. Széptani fejtegetés. (Szigeti veszedelem. Zalán futása. A kiovi csata), Sopron, 1877. (Ism. Kassa és Vidéke 19., Petőfi-társaság Lapja 19., Sopron 18., 19.).
2. Ilosvai Péter és Arany János. Bpest, 1878. (Különny. a soproni főreáliskolai Értesítőjéből. Ism. Századok).
3. Arany János tetemre hivása. Fejtegeti… Bpest, 1879. (M. Könyvesház 53. Különny. a Figyelőből. Ism. P. Napló 172. 184. sz.).
4. Kell-e latin és görög nyelv a középiskolában? Közoktatásügyünk reformjához. A klasszikusok s a latin és görög nyelv. Bain véleménye. Nemzeti középiskola. Bpest, 1881.
5. Összegyűjtött tanulmányok. Sopron, 1882. (Társadalmi irány és hatása, Kurzbold- és Toldy-monda, Arany János «Tetemre hivása», A Tetemre hivás vitája, válasz a Philol. Közlönynek, a Pesti Naplónak és a M. Nyelvőrnek, Aesthetikai levél a fönségesről, megjelent a Főv. Lapokban, szomorúról és vészesről, lyrikus költőről, Toldy Ferencz emlékezete, Frankenburg Adolf, Tompa Mihály, Beck Károly; Th. T. Vischer regénye, Auch Einer, Egy aesthetika-történeti mű, Aesthetikai áramlat). Kiadták barátai.
Szerkesztette a Sopron cz. hirlapot 1876. febr. 5-től júniusig; a Sopronvidéki Lapokat 1876. ápril. 15-től jún. 24-ig és a Külföld cz. havi folyóiratot Ujvári Bélával együtt Sopronban 1879. januártól, melynek hat füzete jelent meg.
Országos Tanáregylet Közlönye XV. 1882. 525. l. (Nekr.).
A soproni állami főreáliskola Értesitője 1882. 21. l. (Kárpáti Károly).
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.