nyug. uradalmi számtartó, M. János városbiró és Vutsák Ilona (ki 97 évet élt) fia, szül. 1805. szept. 8. Békés-Gyulán; iskolai tanulmányait szülővárosában, Aradon, Temesvárt, Egerben (hol Kossuth Lajos iskolatársa volt) és Nagyváradon végezte. 1827-ben mint gyakornok Békésmegye irodájában irnokoskodott. 1828-ban a Wenckheim grófi család gyulai uradalmába hivatott meg, hol Wenckheim Ferencz gróf özvegyének titkára, 1833-tól gazdatiszt és törvényszéki ülnök volt 40 évig. 1846-ban uradalmi számtartónak neveztetvén ki, egyúttal a grófi család gyulai levéltárának gondozása is reá bizatott; ekkor nagybátyja Kornéli Ambrus felköltötte benne a történelem iránti érdeklődést, melyet még inkább nevelt Pesten tartózkodása alatt gyakori érintkezése Döbrentei Gábor, Kulcsár István, Bajza József, Horváth István, Kisfaludy Károly és más tudósokkal és írókkal. Szorgalmas munkatársa volt utóbb Nagy Iván, Magyarország családai cz. munkájának. Egyik legnagyobb érdeme, hogy 1836-ban gyűjteni kezdett és 2000 kötetet meghaladó könyvtárát, levél-, érem-, fegyver- és egyéb régiségekből álló tízezer frtra becsült gyűjteményét 1868-ban a gyulavárosi róm. kath. főgymnasium múzeumának alapjául adományozta. 1871-ben az ő kezdeményezésére Békésmegye régészeti bizottságot szervezett; az ő pénzgyűjtése folytán vált lehetővé Haan Antal festőművészünk értékes etruszk- és egyéb régiség-gyűjteményének megszerzése. Barátjával Göndöcs Benedekkel együtt megalapította a békésvármegyei régészeti és mívelődéstörténelmi társulatot, mely megalakulván 1874. jún. 18. megválasztotta igazgatójának, mely tisztét haláláig viselte. Meghalt 1893. máj. 10. Gyulán.
A Nagy Iván, Magyarország Családaiban a békésmegyei családok történetét és leszármazását ő írta; Palugyay Imre; Magyarország leirásába közölte a Békésmegyére vonatkozó történelmi, földrajzi és statisztikai adatokat. A Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt. A békésmegyei lapokban is számos czikke jelent meg. Az Egyetemes Magyar Encyclopaediába sokat írt, különösen a Békésmegyére vonatkozó genealogiai, biographiai, történelmi, földrajzi és statisztikai czikkeket írta; ezeken kívül a Századokba is írt.
Munkái:
1. Gyula hajdan és most, történeti és statisztikai vázlatokban. Gyula, 1858. (Attila és más vezérek arczképével, egyéb rajzok és várképekkel. Desiderius és mások nyomán szilárd meggyőződése volt, hogy Attila Gyulán lakott és halt meg; e felől Révész Imrével és másokkal vitatkozásokat is folytatott.)
2. Wenckheim-Hund család eredete és ivadékai Magyarhonban. Gyula, 1864. (A szerző által rajzolt két kőnyom. képpel és a szerző arczképével).
3. Az Árpádok korából származó Gyulai határkő feliratáról és lelhelyéről. Gyula, 1872.
4. Üdvözlet Göndöcs Benedekhez. Gyula, 1874.
5. Történelmi adatok Szerémi György emlékirataiból: I. Mátyás utódainak kiirtásáról. A gyulai nemzetfejedelmi temetkezésekről és II. Lajos magyar király meggyilkolásáról. Gyula, 1882. Rajzokkal és a szerző arczk.
6. Kund, Árpád honalkotó fejedelem egyik hadvezérének fi- és leányági törzsfája. Arad, 1884. (Ebben a Magyarossy-család ősrégi eredetét és szétágazását és az Unghváry-Mojsisovics családokkal való rokonságát mutatja ki.)
7. Képes Kalauz a békésmegyei múzeum érem- és régiségtárában elhelyezett tárgyak ismertetésével. Gyula, 1885. Fametszetekkel.
8. A hős honvéd leány. Történelmi életrajz a szabadságharczból. Arad, 1887. (Pfiffner Paulina arczképével).
9. Emléklap Pfiffner Paulina 1848-1849. amazonról. Gyula, 1888.
10. A Magyaróssy nemzetség névsora legrégibb időktől 1889-ig. Gyula, 1889.
Sajtó alá rendezte az 1872. évi felső-magyarországi törénelmi utazását, melyet vejével Unghváry Vilmos kir. főmérnökkel tett meg. (Ez kéziratban maradt, valamint Emlékkönyve: A Magyoróssy nemzetség cz. munka rajzokkal és leszármazási táblákkal.).
Arczképe: Kőnyomat, rajzolta Rohn és Grund Pesten, 1864. (a 2. és 5. sz. munkákban).
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 531.
Haan Lajos, Békésvármegye hajdana. I. 82., 191. l.
Emlékirat a békésmegyei múzeum és régész-történelmi egylet megalakulásáról. Egy rendes tagtól. Békés-Gyula, 1876.
A békésmegyei régészeti és rnűvelődéstörtén. társulat Évkönyvei 1874-94.
Haza és Külföld 1884. 1. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Békésgyulai Hiradó 1887. 37. sz.
Békés 1888. 22., 32. sz., 1893. 20., 24. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
1893: Nyugatmagyarországi Hiradó 108. sz., Budapesti Hirlap 132. sz., Vasárnapi Ujság 21. sz. (Nekr.), Pesti Hirlap 132. sz., M. Hirlap máj. 12., Pesti Napló 135. sz. esti k.
Pallas Nagy Lexikona XII. 723. lap és vejének Unghváry Vilmosnak szives közlése önéletrajz után.