megyei árvaszéki ülnök, M. Károly, Trencsénmegye helyettes alispánja és ötömösi Skopecz Judit fia, szül. 1852. okt. 28. Privigyén (Nyitramegye); a gymnasiumot mint magántanuló Léván és Privigyén Leták (Laki) Mátyás vezetése alatt kezdette; később Érsekujvárt a Ferenczrendiek algymnasiumában, majd Nagyszombatban, mint convictor, utóbb a pozsonyi s budapesti újvilágutczai gymnasiumban folytatta s Nyitrán befejezte. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen hallgatta s a II. év befejezése után 1872-ben a privigyei járásbiróságnál mint díjtalan gyakornok nyert alkalmazást, a hol 1874. márcz. 1-ig maradt irnoki fizetéssel; mint tiszteletbeli segédszolgabiró lépett a privigyei szolgabiró mellé a közigazgatási pályára s közben mint magántanuló folytatta tanulmányait. 1875. júl. 30. tett elméleti birói államvizsgát. 1877-ben segédszolgabiróvá, 1888. főszolgabiróvá s 1897-ben árvaszéki ülnökké választatott meg.
Költeményeket írt az Alsó-Tiszavidékbe (Zenta, 1882), a Nyitramegyébe (1883-84), a Nyitramegyei Közlönybe Iván, Gibbusz, Déri álnevek, … i … ü jegy és saját neve alatt és az Uj Időkbe; Három költeménye van a Vidéki költők Albumában (Kassa, 1896.); humoreszkjei és karczolatai vannak a Nyitra megyében és czikke a Nyitramegyei Közlönyben (1889. 41-47. sz. A szolgabirói hivatal).
Munkái:
1. Modrányi Iván költeményei. Nyitra, 1888. (Ism. Vasárnapi Ujság 1889. 4. sz.)
2. Jelentés a privigyei járás belélete és a szolgabirói hivatal működéséről. Nagy-Tapolcsány, 1894.
Magyarország Tiszti Czimtára 1900. 178. l. és önéletrajzi adatok.