volt országgyűlési képviselő, M. Imre megyei aljegyző és Sréter Francziska fia, szül. 1826. okt. Kurtányban (Nógrádmegyében); tanulmányait a szülői háznál kezdte és a pesti egyetemen folytatta. Súlyos lábbaja miatt két mankóval, három évet és három hónapot töltött éppen a szabadságharcz alatt. 1851-ben nőül vette Wesselényi Miklós báró özvegyét Lux Annát. Az alkotmányos élet újjá éledésekor Borsod vármegye őt másod alispánjává választotta, mit azonban nem fogadott el. 1861-ben képviselővé választották s akkor a felirati pártra szavazott; 1865-ben azonban a baloldalhoz csatlakozott. 1867-69-ben Borsodmegyének volt első alispánja, majd Miskolcz városának képviselője. 1872-ben megbukott és csak 1874-ben választották meg újra képviselőnek Kecskeméten és azóta állandóan a szélső baloldalhoz tartozott. Szónoki és írói tehetségével nagy befolyást gyakorolt a pártra, melynek hosszabb ideig elnöke is volt. Csak a nemzetiségi kérdést illetőleg tért el pártja nagy részétől, a mennyiben a nemzetiségekkel szemben engedékeny, megnyerő bánásmódnak volt a szószólója. Midőn a karánsebesi kerület megválasztotta őt képviselőjének, e nézetét az országgyűlésen is kifejtette.
Költeménye a Honderűben (1844. II). Vezérczikkeket írt a Pesti Naplóba (1861-től, az Ellenőrbe s a Honba 1865. 208. szám, A fusio, Jókai jegyzetével, 1867. 26-29. sz. A közös ügyi javaslat, 49. sat. sz. A megyék, 204. sz. Adóbehajtás és vezérczikkek, 1868. 62. A demokrata körök, 95. A magyar budget és vezérczikkek); a Sárospataki Lapokban (1890. 51. sz. Elkeresztelési vitához); írt még a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokba is (1879 sat.).
Munkái:
1. A magyar társasélet. Pest, 1855. (Ismert. Vajda János Magyar Sajtó 41-ik sz. 2. kiadás. Pest, 1856. Ism. Salamon F. Budapesti Hirlap. 28. sz.)
2. Nemzetiség. Bécs, 1858.
3. Programm a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában. Pest, 1860. (Ism. Sürgöny 1860. 5., 14. sz.)
4. A kérdések kérdése. Pest, 1866.
5. Egy baloldali programm. Eger, 1869.
6. A reformpárt. I. Bpest, 1872.
7. A közjogi vita. Folytatásúl a Reformpárt I. cz. röpirathoz. Bpest, 1872.
8. Nehány szó a nemzetiségi kérdésről. Bpest, 1886.
9. A régi magyar nemes, észrevételek Grünwald Béla «A régi Magyarország» cz. munkájára. Bpest, 1889. (Ism. Budapesti Szemle LVII.).
10. A függetlenségi párt. Bpest. 1890.
11. Az állami közigazgatás. Bpest, 1890. (Uj kiadás előszóval, válaszul Beksics Gusztáv «Közigazgatásunk reformja és nemzetpolitikánk» cz. röpiratára. Bpest, 1891.)
12. A közösügyi rendszer zárszámadása 1891. Bpest, 1902. (Azt vitatja, hogy el kell hagyni az 1867. alapot és visszatérni az 1848. alapra. Ism. Vasárnapi Ujság 1902. 18. sz.).
Színműve: Műkedvelő, vígj. 1 felv. (első előadása 1846. ápr. 25. Pesten).
Danielik, M. Irók lI. 205. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 520. l.
Ország Tükre 1863. 18. sz. kőny. arczk. Marastonitól.
Pesti Napló 1867. 29., 31., 33., 38. sz.
Igazmondó 1870. 15. sz. arczk.
Krátky János, Szózat. Bpest, 1878. arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1888., 1890-91.
Kecskeméti képes Naptár 1894. 157. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 714. l. (Marczali).
Corvina 1902. 11. sz.