pénzügyminiszteri osztálytanácsos, szül. 1851. júl. 31. Nagyváradon (Biharm.) polgári szülőktől; gymnasiumi és jogi tanulmányait (1869-73) szülővárosában bevégezvén, az akkori rendszer szerint 1873-ban a birói államvizsgát letette. Ugyan azon évben Nagyvárad városához tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett ki; majd valóságos aljegyző lett; egyszersmind Lukács György polgármester (későbbi államtitkár) mellett a titkári teendőket is ellátta. Főnöke kedvező hatást gyakorolt későbbi pályájára. A mikor 1875-ben a közjegyzői intézmény életbe lépett, lemondott hivataláról és a közjegyzői szolgálatba állott, hol négy évig szolgált. 1879-ben Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter a zombori illetékszabási hivatalhoz II-od osztályú pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. 1880 végén a szegedi kir. pénzügyigazgatósághoz helyeztette át magát. Itt megalapította a köztisztviselők Összetartás cz. önsegélyző szövetkezetét. 1888-ban Tisza Kálmán pénzügyi fogalmazói minőségben szolgálattételre a miniszteriumba osztotta be, hol a regale-megváltás munkájában nagy szolgálatot tett. 1889-ben II. osztályú miniszteri fogalmazó, 1890. I. osztályú pénzügyi titkár lett. A regale-kártalanítási munkálatok befejeztével 1892-ben miniszteri titkári czímet és jelleget kapott s 1893-ban valóságos miniszteri titkár lett. 1896 óta a miniszterium egyik legfontosabb osztályát vezeti. 1898. márcz. l. osztálytanácsossá lett és jelenleg a pénzügyminiszterium bélyegügyosztályát vezeti. Évek óta tagja a pénzügyi fogalmazói vizsgáló bizottságnak is. A budapesti köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének megalapításában is tevékeny részt vett.
Mint hetedik gymnasista már a Bihar cz. napilapnál ujdondászkodott, majd a Nagyvárad és a Biharmegyei Lapok belmunkatársa volt; mióta pedig államszolgálatban van, több czikket írt a napilapokba s az Állami Tisztviselők Lapjába; czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1875. A közjegyzői intézmény köréből, 1881. A készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről szóló törvényjavaslathoz); a Községi Közlönynek 1894 óta munkatársa s a lap pénzügyi rovatát vezeti. A tisztviselők érdekeiről írt czikkeket a Budapesti Hirlapba, P. Naplóba és a Nemzetbe (1885-95).
Munkái:
1. Bélyeg- és illetékügyi jogesetek. A m. kir. pénzügyi közigazgatósági biróság 1884-86. évi döntvényeiből és elvi határozataiból kivonta és tárgyrokonság szerint csoportosította. Birósági, törvényhatósági, árvaszéki és pénzügyi tisztviselők, lelkészek, kir. közjegyzők, ügyvédek, községi jegyzők, pénzintézetek és az adózó közönség használatára. Szeged, 1887. (2. bőv. kiadás. Szeged, 1889.).
2. Állami boritaladó és húsfogyasztási adó. Az ezen adók biztosítására és beszedésére nézve érvényben levő összes törvények, szabályok, utasítások, rendeletek és elvi határozatok ismertetése, figyelemmel Horvát-Szlavonországokra is. Bpest, 1899. (Közigazgatási Könyvtár I. Használatban van az egész országban mint e nemben egyetlen szakmunka).
3. A szálka, vígj. 1 felv. Bpest, 1901. (Előadatott 1900. jan. 12. a budapesti Vígszinházban; ezen sikert aratott színműve előadása alkalmából a pénzügyminiszterium tisztikara ezüst tintatartóval és arany tollal tisztelte meg).
4. A háló, vígj. 3 felv. (első előadása a Vígszinházban 1901. szept. 17.).
M. Könyvészet 1887., 1889., 1899.
Állami Tisztviselők Lapja 1897. 22. sz. arczk.
M. Nemzet 1900. 18. sz.
Budapesti Hirlap 1901. 257. sz.