főszolgabiró, M. Antal cs. királyi kapitány és Petók Francziska fia, született 1757. szeptember 18-án Bozókon (Hontmegye), hol atyjának családja lakott. 1790. április 20. Nógrádmegye főszolgabirája lett. 1800-ban főbiztossá választatott meg. Nógrád- és több megyék táblabirája volt. Nejének nagyréti Darvas Máriának 1803-ban történt halála után a közélettől teljesen visszavonulva Lapujtőn (Nógrádm.) kizárólag az irodalomnak és a tudományoknak élt; erre Kazinczy Ferenczczel, Fáy Andrással és Vitkovics Mihálylyal fentartott barátsága is ösztönzé; utóbbi költeményt is írt hozzá. Meghalt 1832. máj. 24. Lapujtőn.
Költeményei a M. Kurirban (1803. II. Toldalék: Néhai tek. nagy-réti Darvas Mária asszonynak 14 hónapi és hat napi betegség után Pesten, a hol gyógyíttatott, 1803. jún. 6. lett meghalálozásáról); a Solenniában (X. Buda, 1819. Tudomány, szorgalom, s hosszas tapasztalás tesz embert emberré s így lőn igaz vallás, XI. Pest, 1820. Néh. Laurentzy János úr hamvainak emlékezetére, XVII. Pest, 1826. In diem 13 Sept. 1825. solennitatis XVII. bibliothecae publicae Alsó-Szkálnokiensis sincera valedictio); az Ajándékban (1821. Kedves kanári madaramnak nem várt megölettetése).
Munkái:
1. Az emberi sors meggondolásából származott elmélkedései és fohászkodásai egy magát igazán megesmért szívnek, Pest, 1800. (Németül: saját fordításában. Pest, 1800).
2. Egy római történet, barátimért. Buda, 1804.
3. A tisztelt barátság, vagyis Aurelius és Martzia érzékeny történetei, de csak: érzékenyekért versekben. Buda, 1805.
4. A Vág vizének áradása Nyitra vármegyében a pöstyéni fürdőben, mely is kezdődött 26. auguszt. 1813. s innen következett sokaknak veszedelme. Ezen szomorú rajzolat egy pontig igaz történet versekbe foglaltatott. Pest.
5. Mélt. szklabinai és blatniczai báró Révay János úr, tek. nemes Turócz vármegye főispányi széke helytartójának… midőn fő Kammergraffi hivataljába Selmeczbányán bé-iktattatott, 1819. tiszteletére. Selmecz.
6. Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése. Rézre metszett rajzolatokkal. Selmecz, 1826. Négy kötet: (Ism. Hazai s külf. Tudósítások 1826. II. 7. sz.).
Kézirati munkái a m. n. múzeumban: Felelet cs. és cz., vagy pedig inkább ts és tz lenne a magyar nyelvnek helyesebb írásmódja? 4rét 9 lap;
Vegyes tárgyú költeményei 1816-20., 4rét 24 levél.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai, Pozsony, 1846. 92. l.
Nagy Iván, Magyarország családai VII. 521., 523. l.
Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története.
Ellenőr, 1879. 588. sz. (Kazinczy levelei).
Kazinczy Ferencz, M. Pantheon. Budapest, 1884. 390. l. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.) és Levelezései III. 534. l.
Petrik Bibliogr. és Mocsáry István százados szives közlése.