hirlapíró, szül. 1853-ban Kis-Sztapáron (Bács-Bodrogm.); a gymnasiumot Kalocsán, Baján, Szabadkán és Kecskeméten végezte; ezután a budapesti egyetemen classica philologiát s Rómer régészeti előadását hallgatta; a mult század hetvenes éveinek elején írt a Borsszem Jankóba, Üstökösbe, a Fővárosi Lapokba, hol különösen a modern olasz írók műveit ismertette; 1876-ban a Somogyi által megkezdett Magyar Lexikon belmunkatársa volt, majd az ugyanez évben megindult Független Hirlap munkatársa lett. 1877-ben a Pesti Napló az orosz-török háború színterére küldte s harcztéri tudosításait oly vonzóan írta, hogy azokat a német, franczia és angol lapok is közölték. Részt vett Zubovics Fedor szabadcsapatának portyázásaiban is. Több magyar város, így Makó, Szeged, Esztergom, Baja meghívták felolvasások tartására, melyekkel nagy agitatiót fejtett ki a már veszendőnek indult török ügy érdekében. 1880-ban a Pester Lloyd küldte ki a dulcignói flottademonstratióhoz és Montenegróba; ő volt az első magyar hirlapíró, ki itt megfordult és az I. Nikita fejedelemmel folytatott beszélgetésére vonatkozó közleményei a külföldi sajtóban is figyelmet keltettek. E missiója után az Egyetértéstől nyert ugyanazon évben megbizást, hogy az alban-montenegrói harcztér színhelyére menjen; ezen expeditio csaknem életébe került, de feladatát szerencsésen megoldotta. Visszatérte után a fiumei kormánynál egy magyar tengerészeti lap kiadására tett ajánlatot. Ennek következménye lett az állami költségen kiadott Értesítő magyar-olasz nyelven. 1882-ben Fiume cz. egy magyar-olasz; 1883 már kizárólag magyar tengeri-kereskedelmi lapot indított meg, melynek élete fogytáig szerkesztője s kiadója volt. Közben (1889-91.) szerkesztette a Szegedi Hiradó cz. napilapot is. Élénk tevékenységet fejtett ki a magyar tengerészet érdekében, különösen az Egyetértésben; törekvéseit Kossuth Lajos is méltányolta egy hozzá intézett levélben. Irt és olaszból fordított a lapok számára sok elbeszélést. Meghalt 1892. okt. 8. Ujvidéken.
Munkái:
1. A kártyahősök. Regény. Olaszból Scalvini Antonio után ford. Bpest, 1879. Három kötet.
2. Olasz beszélyek. Irták Barilli, Ghizlanzoni és Sara. Ford. Bpest, 1880. (Olcsó Könyvtár 110.).
Szerkesztette a Fiume cz. emléklapot Fiume város közönségének az 1881. aug. 14. tett budapesti testvéries látogatása emlékére (Bpest, 1881).
Kiszlingstein Könyvészete.
Fiume 1892. 42. sz.
Budapesti Hirlap 1892. 279. sz.
Ország-Világ 1892. 43. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XII. 714. l.
Fiume és a magyar-horvát Tengerpart. Budapest, 1897. 134., 135., 143. l. (Magyarország vármegyéi és városai) és önéletrajzi adatok.