Mitterpacher Lajos (mitternburgi)
theologiai doktor, egyetemi tanár, előbbinek testvérbátyja, szül. 1734. aug. 25-én Bellyén (Baranyam.); a pécsi gymn.-ban tanult és 1749. okt. 18. lépett a jezsuita rendbe. 1755-ben a soproni gymnasiumban a latin nyelv elemeit tanította. Ezután két évre Bécsbe küldték a mathematikai tanulmányok ismétlésére. 1758-ban a győri gymnasiumban az ékesszólástant adta elő, egyszersmind a Mariana congregatio elnöke volt. 1759-ben Bécsbe ment, hol négy évig a theologiát tanulta; azután a Pázmány-intézet kormányzója lett. 1762-ben a Batthyányi Lajos herczegek nevelését vette át és a Theresianumban hitoktatónak neveztetett ki. Ezen intézetben 1762-től 1774-ig a hittanon kívül a bölcseletet és később a földmíveléstant is tanította. Ezen utóbbi tudományban különös előszeretettel képezte ki magát. 1774-ben Budára jött és itt bölcseleti doktorrá avatták, azután a budai, majd a pesti egyetemen a természetrajzot, mathematikai földrajzot, mezőgazdaságtant és technologiát adta elő. Évi fizetését 1792-ben 900 frtról 1000 frtra emelték. 1801-ben az egyetem rectora volt. 1805-ben a király még egy segédet nevezett ki tanszékéhez 400 frt fizetéssel, ki a mezei gazdaságtant adta elő. Tagja volt az alsó-ausztriai gazdasági egyesületnek s a bonni academiai tudományos intézetnek, monostori apát és a pesti egyetemen a bölcseleti karnak seniora. Meghalt 1814. máj. 24. Pesten. A testvéröcscse M. József által a pesti egyetem bölcseleti szegény beteg kath. tanulók gyámolítására hagyott alaphoz 250 frttal járult.
Molnár János apáthoz írt latin költeménye van a Zoologiconban (Buda, 1780).
Arczképe rézmetszet Ehrenreichtől.
Munkái:
1. Oratio de SS. Virginis intaminato Conceptu. Vindobonae, 1760.
2. Adumbratio notionum oeconomicarum, quae nobili juventuti in collegio c. r. Theresiano dabantur. Vindobonae, 1773. (Névtelenül. Németül. Vindobonae, 1773.).
3. Kurzgefasste Naturgeschichte der Erdkugel, zum Behufe der Vorlesungen in der k. k. Theresianischen Academie. Vindobonae, 1774. (Ujabb kiadása: Physikalische Erdbeschreibung. Vindobonae, 1789. Ujabb kiadása. Vindobonae. 1816.).
4. Sätze aus der Naturgeschichte der Pflanzen, des Acker- und Weinbaues. Vindobonae, 1775.
5. Anfangsgründe der physikalischen Oeconomie. Vindobonae, 1776.
6. Sätze aus dem Baue der Farbekräuter, des Wald-, Wein- und Gartenbaues. Vindobonae, 1776.
7. Introductio in physicam historiam plantarum. Pars I. Budae, 1777. Tábla rajzza1. (Ezen czímmel is: Elementa rei rusticae).
8. Sätze aus der Naturgeschichte der Thiere, und aus der sämmtlichen Viehzucht. Wien, 1778.
9. Elementa rei rusticae in usum academiarum regni Hungariae conscripta. Budae, 1779-94. Három kötet ábrákkal. (2. jav. és bőv. kiadás. Budae, 1816-17. Tábla rajzzal és szerző arczk. Olaszul: Milano, 1784., 2. kiadás. Milano, 1794. 39 tábla rajzzal és Velencze 1795.).
10. Anfangsgründe der physikalischen Astronomie. Wien, 1781.
11. Iter per Poseganam Slavoniae provinciam, mensibus Junio et Julio a. 1782. susceptum. Budae, 1783. 16 tábla rajzza1. (Piller Mátyással együtt. Ezen tartományt illető természetrajzi és mezei gazdasági bő ismertetés foglaltatik a jelen műben).
12. Abhandlung vom Leinbau. Budae, 1788. 3 tábla rajzzal.
13. Unterricht vom Lein- und Hanfbau für Landleute. Budae, 1788. Két rézm. (Ugyanaz 1789. Névtelenül. Magyarul: A len és kender művelésről való oktatás a mezei embernek hasznára; egy toldással a mész trágyáról. Két képpel. Budae, 1789.)
14. Waitzner Getreide. Aus d. Hungarischen übersetzt. Waitzen, 1793. (Szabó József munkája).
15. Technologia oeconomica. Budae, 1794.
16. Primae lineae historiae naturalis in usum gymnasiorum regni Hungariae et regnorum eidem adnexorum. Budae, 1795. (Ujabb kiadásai 1821. és 1829. Budae.)
17. Compendium historiae naturalis. Budae, 1799. (Curiosumként megemlítjük, hogy a növényeket ekkép osztályozta: fák, pálmák, füvek, hagymák, dudvák, harasztok, mohok és gombák. Tehát még 1799-ben is így tanítottak az egyetemen).
18. Praelectiones technologicae. Budae, 1800.
19. Tentamen publicum ex historia naturali generali sem. secundi et e geographia physica in reg. universitate Hung. 1800. mense Augusto. Pestini, 1800.
20. A szederjfa és selyembogár nevelésről való oktatás, … Magyarra fordította Spécz Anta1. Pestini, 1805., 1813.. 1823., 1826. és 1830.
21. Unterricht über die Maulbeerbaum- und Seidenraupenzucht zum Gebrauche der Landschulen. Ofen, 1805. és 1813. (Magyarul és szerbül 1823., horvát és cseh nyelven is megjelent. Ofen, 1824. és 1823.)
22. Spitzner's (Joh. Ernst) Korbbienenzucht, in einem vollständigen. Auszug dem Gebrauche der Landleute gewidmet vom Abte M. Pesth, 1806.
23. Tractatus de cultura gossypii, in compendium redactus et notis illustratus a… Budae, 1810. (Lastyrie K. F. munkája után. Magyarra ford. Fejér György, tótul és horvátul is megjelent. Budae, 1810).
24. Abhandlung über die Erzeugung des Zuckers aus dem Safte der Maisstengeln. Von Joh. Burger. Kurzgefasst. Budae, 1813. (Magyarra ford. Czinke Ferencz. Budae, 1813. Tótul. Budae, 1813.).
25. Summarium tractatus de vitis cultura et arte parandi vinum, crematum et acetum auctoribus Chaptal, Rozier, Parmentier et Dussieux, ex gallico latine redditus per Josephum Voltiggi. Revidit opus adjectisque notis illustravit… Budae, 1813. (Magyarul, ford. Pósfai János 1815. és 1818. Németül és tótul, ruménül 1813., szerbül 1818., 1823. Budae).
26. Opera oeconomica. Lipsiae, 1815.
Kéziratai a m. n. múzeumban: Institutiones historiae naturalis, 4rét 172 levél, Gerzon Adalbert másolata 1789-ből és 74 lev. (Pápay Sámuel másolata 1792);
Ex itinere per provinciam Poseganam, Botanica & Zoologica 1818. 8rét 6 levél és Occonomia ruralis. 4rét két kötet. (Ex praelectionibus L. M. conscripta per Stephanum Horvát).
Merkur von Ungarn 1786. 1031. h.
Molnár János, M. Könyvház 1795. 194. lap.
Verein. Ofner-Pester Zeitung 1814. 43. sz.
Gemeinnützige Blätter 1814. 46., 47. szám.
Allgem. Literatur-Zeitung. Halle & Leipzig. 1805. 93. sz. Intelligenzblatt, 1814. III. 559. lap.
Vaterländische Blätter für den österr. Kaiserstaat. Wien, 1814. 413. l.
Kölesy és Melczer, Nemzeti Plutarkus. Pest. 1816. IV. 253. l.
Oesterreich's Pantheon. Wien, 1830. II. 45. l.
Schmidt, Joan. Georg., Memoriam immortalis viri Lud. Mitterpacher… edidit. Budae. 1830.
Fejér, Georg, Historia Academiae. Budae, 1835. 108., 116., 132. l.
Oesterr. National-Encycl. Wien, 1835. III. 693. l.
Hanák János, Az állattan története és irodalma Magyarországon. Pest, 1849. 51. l.
Nouvelle Biogr. Génerale. Paris, 1850. XXXV. 707. l.
Stoeger, Scriptores. Viennae, 1855. 232. l.
Pauler Tivadar, Egyetemünk rectorai és cancellárjai. Pest, 1856. 19. lap és A budapesti m. kir. tudományegyetem története. Bpest, 1880.
Slovník Naučny V. 376. l. (Rieger).
Poggendorff, I. C., Biographisch-literarisches Handwörterbuch. Leipzig, 1859. II. 162. l.
Szinnyei Könyvészete.