bölcseleti doktor, ev. ref. főiskolai tanár, M. Gyula ev. ref. lelkész és Botka Emilia fia, szül. 1871. jún. 29. Sárospatakon, hol a gymnasiumot 1889. jún. végezte és ugyanekkor a m. tudom. akadémiától a magyar irodalomban legnagyobb jártassággal biró pataki gymnasiumi tanuló számára alapított Kazinczy-díjat neki ítélték tanárai. 1889. szept. a budapesti egyetem bölcseleti karán iratkozott be. Itten Beőthy, Gyulai és Pasteiner tanárai hatottak további képeztetésére és 2 pályadíjat nyert. Az 1890-1891. I. félévét a bécsi, II. a berlini egyetemen töltötte. Itt főleg classica philologiát és ókori művészettörténetet hallgatott; közben nagyobb utazásokat is tett. Az 1891-93. iskolai éveket tanárképző-intézeti ösztöndíjjal újból a budapesti egyetemen töltötte. 1893. jún. 10. az aesthetikából, a magyar irodalomból és a művészettörténetből bölcseletdoktori szigorlatot tett. 1893. szept. a sárospataki ev. ref. főiskolában mint gymnasiumi helyettes (utóbb rendes tanár) nyert alkalmazást, hol ma is működik. 1894-95-ben Bartha Bélával szerkesztőtársa volt az előbb Sárospatakon, majd Debreczenben hetenként kétszer megjelenő Őrálló cz. szabadelvű s protestáns irányú politikai lapnak, melynek irodalmi, művészeti és paedagogiai czikkeinek nagy részét ő írta. 1898. máj. 11. középiskolai tanári oklevelet nyert a latin és magyar szakcsoportból. 1897. febr. 9. nőűl vette Makláry Pap Miklós tankönyvíró és gymnasiumi tanár leányát Ilonát. Mint tanár több ízben tett tanulmányutat egyházkerülete, majd a m. tudom. akadémia segítségével, így Ausztriában, Német- és Olaszországban
Czikkei a Figyelőben (XXVI. 1889. Tompa Mihály zsengéi); a Sárospataki Lapokban (1890. Adatok Tompa diákkorához); a Protestáns Szemlében (1890. Csenkeszfai Poóts András); a Sárospataki Lapokban (1890. A középiskolák államosítása, 1891. Templomaink művészi diszítése, Az új énekes könyvről, 1892. A leánygymnasium kérdéséhez, 1882-93. könyvism.); a Fővárosi Lapokban (1891. 123. A müncheni tárlatban, 137., 192., 195. A berlini nemzetközi műtárlatról, 1892. 12. szám A vallásos költészet újabb mozgalmáról, 116. sz. Irodalmi divatok); az Őrállóban (1894. Utóhang a tavaszi tárlatról, Munkácsy «Honfoglalás»-a, A népiskolák és gymnasiumok viszonya, A téli tárlat, A sárospataki főiskola Kazinczy-ünnepélye alkalmából, A napi sajtó kritikája és könyvism., 1895. A velenczei S. Marco, Közműveltség és társadalom, A debreczeni egyetem, Ellentétek, a téli tárlat alkalmából, A görög-római művészettörténet kutatásának módszere, Gyulai Pál, és könyvismertetések); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1895. Az olympiai Zeus-templom); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1896. Aeneas Sylvius «De duobus amantibus»-ának magyar átdolgozói); a Sátoraljában (1896. Emeljünk új oltárokat); a Budapesti Szemlében (1897. A képzőművészeti társulat tavaszi tárlata, Szana Tamás, Izsó M. élete és munkái, helyreigazító és bővítő birálat, 1900. Küzdelem a jövő művészetéért) az Erdélyi Múzeumban (1897., 1899. könyvism.); a Debreczenben (1897. 164. sz. Német diákvirtus); az Athenaeumban (1898-1899. Plinius és a görög képírás története); az Orsz. középisk. tanáregyesületi Közlönyben (1898. Az ifjúság aesthetikai és művészi nevelése); a M. Szóban (1901. decz. 25. A szép a magyar lélek tükrében); czikkek és könyvismertetések a Sárospataki Lapokban, Debreczenben, Sárospataki Ifjúsági Közlönyben és Egyetemi Lapokban többnyire álnévvel vagy betűjegy alatt.
Munkái:
1. A valószerűségről. Aesthetikai tanulmány az irodalom és művészetek köréből. Bpest, 1893. (Doktori dissertatio. Ism. Sárosp. Lapok, Főv. Lapok 157., Debr. Prot. Lap, Erdélyi Múzeum 1894. és Athenaeum).
2. Középiskoláink reformja. Szavazat a tantervrevisio ügyében. Sárospatak. 1897. (Maklári Pap Miklós és Rácz Lajos társaságában).
3. Aeneas Sylvius Piccolomini Historia de Eurialo et Lucretia se amantibusa. Sárospatak, 1899. (Székfoglaló értekezés).
4. Molnár Lajos, Magyar olvasókönyv, a gymnasium számára. I. kötet. Átdolgozta. Sárospatak, 1902.
5. A bölcselet történetének vázlata. Irta Schwegler Albert, a Koeber R. által átnézett és bővített 15. kiadás után ford. Átnézte Szlavik Mátyás, Bpest, 1902. (Sajtó alatt).
Álnevei és jegyei: Mátrahegyi, Pataki Gyula, imgy. dr. és s.
M. Könyvészet 1893.
A magyar nemzeti múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.